„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Kárpátalján hivatalos nyelv a magyar újra

Hírek, Piros-fehér-zöld hírek 2012. júl. 05.

Szokatlanul európai példaadással rukkolt elő az ukrán parlament. Az új nyelvtörvény úgy ad jogot a hatalmas orosz kisebbségnek, hogy figyelembe veszi a mai Nagy-Ukrajna számos történelmi kisebbségének érdekét is. Rosszmájúak úgy is fogalmazhatnak az oroszbarát kormány a magyarnak is juttat most koncot. De lássuk mi csak a magunk szempontja szerint a dolgot, ahogy illik, tisztességgel: Az új nyelvtörvény szerint Kárpátalján hivatalos nyelv lett újra a magyar.

Természetesen nem ez volt az új törvény célja, hanem főként az orosz hatalom – a korábban betelepített oroszok befolyásának – erősítése Ukrajnában. A roncsmagyar diplomácia ma kérni is gyönge. Az ukránoknak – ha egyelőre ellenzékben is – van azonban „Udar” (Csapás) nevű pártjuk is, melynek elnöke maga Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok. Reméljük, a bokszoló bölcsessége túllát az oroszok elleni olthatatlan ellenszenvén. Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára és az EU-ba lépéshez szükséges szavazatára, hát bizony nekünk szükségünk lesz az ezerszáz esztendőnél jóval öregebb, magyar Kárpátaljára. Vereckénél pedig ukrán szomszédainkkal is örök barátságot köthetünk!

A Magyar Honfoglalás – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (VargaA képe)

A rendkívül méltányos nyelvtörvény eredménye a kisebbségek nyelvhasználatának megmaradása lehet, a közvetlen következménye azonban az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, majd összecsapás lett. Az ukrán nyelvtörvény az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.

A nekünk magyaroknak kedvező nyelvtörvény nyomán terjedő egyébirányú nemzetiségi és nyelvi feszültségek könnyebben megérthetőek az alábbi – igencsak tarka – nemzetiségi térkép alapján:

Az ellenzék, a tősgyökös ukránság fölzúdulása sokféleképpen értelmezhető… A Golodomor (az Ukrán Holokauszt) éveiben kiirtott ukrán lakosság helyére betelepített oroszok jogainak kiterjesztése ellen való tiltakozásuk érthető, méltányos. Az őslakos magyarság és a sokat szenvedett – holokausztját (Szürgün) is túlélő – kirimi (krími) tatárság elleni föllépésük azonban visszataszító, nyílt fasizmus lenne. Reméljük, idáig nem fajul el ukrán szomszédaink „hazafias” a tiltakozása.

Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat helyi jogot (regionális státust), emellett Kárpátalján a magyar, a Kirimban (Krímben) a kirimi (krími) tatár, a Besszarábiában szétszórt bolgár, Csernyivci megyében pedig az oláh (latin- és magyarellenes kifejezéssel “román”) nyelv emelkedhet helyileg (regionálisan) hivatalos szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

A magyar Kárpátalját Trianonnál 1920 június 4.-én vesztettük el. Vereckét, Husztnak romvárát, a Tisza forrását… a vadonatúj torzszülött Csehszlovákia örökölte. Majd ennek a tótontorznak a farkincáját megnyirbálva jutott 1945. június 29-én hosszas tárgyalás után (a szovjet-csehszlovák szerződés-sel) Moszkvában a Szovjetunió fönnhatósága alá.

Közben azonban öt gyönyörű esztendőre Kárpátaljánk magyar lehetett megint!

Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939. tavasza (a magyar hazatérés) és 1940. ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között. (Peyerk terképe)

Bár a Szovjetunió szétesésével ölünkbe hullhatott volna a Kárpátalja. Egy egész hétig függőben volt a sorsa. A kárpátaljaiak bizony ezt jobban tudják a csonkamagyaroknál. Máig izzó haraggal gondolnak az őket semmibevevő magyar politikára. Talán meg sem bocsájtják nekünk soha. A modern roncsmagyar parlamentnek nem egyetlen nyílt hazaárulása, hogy Kárpátalját veszni hagyta. Trianon repesztése helyett újdon konzerválta a magyarellenes kisantant szerzeményeit. Nemzeti megtisztulás helyett az Antall-kor belénksütötte a gyalázatot és az alázatot. (Jeszenszky visszaemlékezéseit érdemes előásni a tisztánlátás érdekében.) Ébresztő, vagy ébredő magyar ellenzék persze akkor sem volt a parlamentünkben.

Kárpátalja és magyarsága most azonban új esélyt kapott a föltámadásra.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy államunk a fejlődés európai útját választotta.

Az ukrán nyelvtörvény alapvetően az oroszok, de más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a helyi (regionális) nyelvű oktatást és sajtót is.

Bizonyára követi az irányadó ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…

És akkor hivatalosan is beszélhet majd a magyar megszállt országrészeinkben is magyarul megint! Akár még a nemzetiségi egyenlősdivel kérkedő EU-ban is. Nemcsak az EU-csatlakozásához előszobáztatott kelet-európai végeken…

Dr Sz L

Végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete.)

Kárpátalja ma 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 területi jelentőségű város, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegű települése van. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácsba van beosztva, néhány azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsaihoz.

Kárpátaljai járások: