Három évet kellett várnunk, hogy újra hópárduc szülessen a Szegedi Vadasparkban. Lassan már aggódni kezdtünk, hogy nem születik kis párduc. Azonban idén megnyugodhattunk, hiszen minden eltelt évért egy gyönyörű kárpótlást kaptunk! Ugyanis május 30-án három kölyök, két hím és egy nőstény látta meg a napvilágot a Vadaspark hópárduc kifutójának elkülönítőjében.

Hárman vagyunk! (Fotó: Veprik Róbert)

Természetesen készültünk a nagy eseményre, az elkülönítőt úgy alakítottuk, hogy alkalmas legyen az anya, Gongga hosszabb távú ottlétére (a látogatók eközben csak Gandhit, az apát láthatják a kifutóban). A neheze azonban most jött, vajon túlélik-e, illetve mind a hárman túlélik-e az első kritikus heteket az értékes jövevények? Hála a tapasztalt anya gondosságának, illetve az állatkert szakemberei által biztosított nyugalomnak, gond nélkül cseperedtek a kicsik. Úgy, hogy már el is kezdődhettek a szokásos állategészségügyi procedúrák, a kötelező vizsgálatok, oltások, nem meghatározás és egyedi azonosítóval való megjelölés. Emellett a súlyukat is folyamatosan mérjük.

Értékes jövevényeket írtunk, ami nem véletlen, a hópárducok természetvédelmi és állatkerti helyzete egyaránt kritikus. A hópárduc az egyik legveszélyeztetettebb nagymacska, annak ellenére, hogy óriási területen, közel 3 millió négyzetkilométeren él. Viszont nagy kis egyedszámban, ami a probléma fő oka: mindössze 4000-6500 közötti egyed él már csak vadon. A rendkívül alacsony egyedsűrűség visszaveti a szaporodásukat, de a folyamatos eltűnésükhöz hozzájárul az élőhely és a zsákmányállatok csökkenése és az orvvadászat is.

Egyes területeken jelentős a konfliktus a pásztorok és a hópárducok között, hiszen ahogy csökken a vadon élő zsákmányállatok száma, úgy tértek át a háziállatok vadászatára a ragadozók. Azonban egyes emberek pénzéhsége és mások felelőtlensége még nagyobb veszélyt jelent: egy 6-10 hópárducból készült bunda ára 60.000 dollár (kb. 12 millió Ft) az ázsiai bazárokban. A csontjainak és szerveinek ugyanúgy gyógyerőt tulajdonítanak, mint a tigrisekének, ezért is irtják őket.

A hópárducok nemzetközi állatkerti törzskönyvét 1976 óta vezeti a Helsinki Állatkert. 1961-ben mindössze 10 állatkert tartotta a faj 160 egyedét. Jelenleg (2010-ben) már közel 450 hópárduc él a világ állatkertjeiben. A kontinensünkön európai fajmegmentő program (EEP) keretében tartják és szaporítják az állatkertek, amelyet ma is a Helsinki Állatkert szakembere vezet. A program egyik nagy nehézsége, hogy viszonylag kevés a jól szaporodó pár, így a szaporulat sem túl magas. A Szegedi Vadaspark ez okból a legsikeresebb hópárduccal foglalkozó állatkertek közé számít. A legutóbb, 2008-ban itt született hópárduc, Kirgiz egy angliai állatkertbe került 2009-ben.

2012. július 19-én, csütörtökön 11.00-kor várjuk a sajtó képviselőit, hogy az állategészségügyi kontrollvizsgálaton jelen lehessenek, és tudósíthassanak a kis hópárducokról.  A látogatóink augusztus közepétől láthatják a kifutóban a kölykökkel.

A hagyományainknak megfelelően, most is névpályázatot hirdetünk a két fiú és egy lány hópárducnak. A megfejtéseket erre a címre lehet küldeni július 31-ig: info@zoo.szeged.hu. A legsikeresebb nevek kitalálóit állatkertes ajándékcsomaggal jutalmazzuk!

Az első vizsgálat (Fotó: Endrédi Lajos)

Ilyen szép egy hópárduc kölyök! (Fotó: Endrédi Lajos)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...