Soha nem volt ilyen alacsony az érdeklődés szavazás iránt Britanniában. Közép-Angliában 12%-os volt az átszavazottság, így 7%-os támogatottsággal már nyerni lehetett… Akadt jó néhány olyan szavazókör is, főleg Wales-ben, ahol egyetlen szavazó sem jelent meg…
A munkáspárt kissé előretört a konzervatívok rovására, de a nagyobb meglepetés inkább az volt, hogy harmadiknak a „Független Angliát!” párt (UK Independence Party) jutott be… Nehéz persze e párt nevét is helyesen fordítani, hiszen Britannia, UK (United Kingdom) és Anglia három külön fogalom. Britannia inkább történelmi-földrajzi megjelölés. A zsugorodó birodalmat ma már ritkán illeti meg a „Great” (Nagy) jelző. A UK (ejtsd: júkéj) azaz „Egyesült Királyság” (United Kingdom) inkább politikai fogalom, mely Angliát, Wales-et, S(z)kóciát és Észak-Írországot foglalja magában. Bár ez utóbbi kettő már az „Egyesült Királyság”-tól is igencsak elszakadóban van.
A Függetlenségi Párt az EU-tól való teljes függetlenséget – a brit-ellenes pénzszivattyú fölszámolását – tűzte zászlajára. Az „Egyesült Királyság” romos gazdaságából is éltetője – az EU-ban nettó befizető, mint mi vagyunk – a haszonélvező államoknak, mint pl. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország. A britek pedig ezekbe az országokba amúgyis hordanak elég pénzt kirándulóként (turistaként), nem szívlelhetik hát, hogy még ezen túl is leszívják őket a már nem is éppen szegényebb EU-társországok.
De Angliában a népszavazás neméppen mindennapos dolog. Anglia nem Svájc, ahol a polgár hetente népszavazhat. Legutóbb a parlamenti többség ellenében is elvetette a kormány az EU-ellenes népszavazás lehetőségét. Hát ezért is erősödik az EU-ellenes függetlenségi párt Britanniában.
A szándékosan elrontott, összefirkált szavazólapok száma is döbbenetesen magas volt, magasabb, mint eddig valaha… A polgárok nem a jelöltekre szavaztak, hanem – gyakran trágár – megjegyzéseiket vetették a szavazólapra.
Az elemzések és értelmezések szerint ez a demokrácia alkonya, hiszen ez az érdektelenség azt jelenti, hogy a britek többségét már egyáltalán nem érdekli a szavazás, a demokratikus választás lehetősége…
Angliában nagy divat az igencsak egzotikus „német karácsonyi vásár”. Minden nagyobb város főterén megtalálható. A „német karácsonyi vásár” pedig Angliában már gyakran november elején nyit. Az angolokénál sokkal ízletesebb kolbászokon túl megtalálható itt a forralt bor is a britek nagy örömére. Bár létezik angol szó rá (mulled wine), – és házi főzetként valaha az angoloknál is szokás volt – a német „Glühwein” az angolok ajkán „gluewine”-ra torzult amely ’ragasztóbor’-t jelent. Bizony ragadnak is rá a népek…
Birminghamben például többen álltak sorban forralt borért, mint a szavazásért. Ez önmagában is szépen példázza a nagyvárosok népének igazi érdeklődését.
A rendkívül alacsony átszavazottság egyben azt is jelentheti, hogy egy kisebb, de erős – és fegyelmezetten szavazó – csoport(osulás) az összeshez viszonyított igen kis támogatottsággal is nyerhet! Görögködve azt akár a demokrácián belüli „sztenokrácia”, vagyis egy (fegyelmezettebb) szűk kör uralmaként értelmezhetnénk. Ez pedig már önmagában is a demokrácia ellentettje: nem a „nép uralma”, hanem egy erősebb akaratú kisebb csoport vezénylete a többségen. Láttunk már ilyet sokszínű demokratikus mázban…
Athén – Akropolisz (Leo von Klenze festménye 1846)
Platón, a görög bölcs már jó 2500 éve megírta, milyen haszontalanság a demokrácia. Más korabeli államokkal (államformákkal) összehasonlítva leginkább a háttértőke vesztegetése és a csalás (korrupció) melegágya. A klasszikus demokráciában persze csak a született athéni (férfi) polgár szavazhatott, vagyis a fölnőtt lakosság – egymást igen jól ismerő – nyolcada.
Athén veresége a Peloponnészoszi háborúban előidézett egy bő 2000 éves szünetet e délibábos államforma fennállásában.
Talán Britanniában most készül a következő hosszabb szünet. A muszlim paki-többségű városokban már az iszlám jog bevezetését követelik…
Érdemes elgondolkozni azon, mi lesz majd, ha ezt végre demokratikus többséggel megszavazhatják és bevezethetik.
Dr Sz L
Ajánlott olvasmány Platón „Állam”-a. Ő látott más állam-rendszereket is, így össze is tudta hasonlítani azokat.Émelyítő demokratikus szivárvány-máz helyett a legjobb államformát kereste:
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...