Az Európai Uniónak semmi köze nincs ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Kunhegyesen tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek.
Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter.
Az Európai Unió az elmúlt év végén terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely az úgynevezett özönnövények visszaszorítására vonatkozik, és az inváziós fajoknak tituláltak közé az akác is bekerült – emlékeztetett Fazekas Sándor. Megjegyezte, hogy az ügy a korábbi szocialista kormányok felelősségét is felveti. A 2009-ben elfogadott erdőtörvény egyik végrehajtási rendeletében ugyanis káros, agresszíven terjeszkedő növényként nevesítik az akácot, és ez ad egyfajta jogalapot az ellene való fellépésnek.
Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan. A magyar méhészeti ágazatban, ahol 18-19 ezer méhészet működik megélhetést adva 80 ezer embernek, termelt méz fele akácerdőkből származik – mutatott rá a miniszter.
„Nekünk az a felfogásunk, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani, és nem üldözni kell, hanem telepíteni” – húzta alá Fazekas Sándor.
Újságírói kérdésre elmondta: az uniós rendelet még szövegezés alatt áll, és ha véglegesítésekor az akácot özönfajjá nyilvánítják, akkor már nem lesz olyan nemzeti mozgástér, amivel élni lehet. Ezért mindent el kell követni azért, hogy ezt megakadályozzuk – jegyezte meg.
Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára.     Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.
„Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóvivő.
Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.
Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóvivő.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...