Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Ságvári vagy Klébi?

Klebelsberg Kunó sokak által tévesen leírt nevét immár számos dolog viseli városunkban és az országban is.

A rektor úr  ötletét, amely csak a Ságvári utónevének elhagyásával oldaná meg a helyzetet,  felemás dolognak tartom. Olyan mint Kun Bélából Kun, vagy épp Béla utca név képzése,

Hámán Katóból Kató utca megoldások és hasonlók.

A dolgok jelenlegi állása szerint ez az ügy nem a városi közterület rendező bizottság feladata, de azért elgondolkodtató.

Az egykori miniszterünk érdemes nevét mára a nép ajkán ” Klébi„-ként emlegetik, nem tudom kell-e ezt a sort még folytatni?

A róla elnevezett városrészt továbbra is Hattyasként nevezi szögedi nép.

Megjegyzem egyetemünk egy másik fontos intézménye viseli nem oly rég óta Klebelsberg Kunó nevét – az Egyetemi Könyvtár.

Ott volt a lehetőség a Szőkefalvi-Nagy Béla név felhasználására, de az Egyetem egy nyúlfarknyi utcára „elhasználta”.

Megjegyzem egy éve Széchenyi István nevét viselő gimnázium szép csöndben eltűnt, most töröltem az épp készülő Szeged várostérképről e nevet.

Az élet olyan furcsa dolgokat művel, hogy például a Liszt Ferencről elnevezett , de mindenki által csak Ferihegyként ismert, (nemzeti légitársaság nélküli) repterünket taxis argó nyelven „Lisztferihegy„-nek hívják.

Ilyen dolgokat jó lenne előre végiggondolni ennyi tapasztalattal.

Magam már most  gondolkodom, épp a várostérkép kapcsán, az ősszel átadandó új-új klinikai tömb (Semmelweis u. 8.) megfogalmazásán. A Klinikai beruházás szakzsargonjában a „II. tömb és integrált magkórház” megfogalmazások műviek, nem életszerűek. Az „új klinika” a helyi szóhasználatban az immár közel 30 éves épületre vonatkozik, e mellé, ettől délre épül a mostani klinika, amelyben mintegy 15 féle intézményi egység lesz elhelyezve, csakúgy mint a klinikának átadott egykori „Kettes kórház” épületében, ahol lám e név tovább él felemás módon.

A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ vezetésének írott ilyen témájú megkeresésemre nem jött válasz, majd az utolsó pillanatban ötletelnek.

Szintén nem a város dolga igaz, de a térképek kapcsán ilyenekbe rendre belebotlom:

A nem helybeliek által szerkesztett (idegen) várostérképeken ki kellett már igazítani a Dugovicsot Dugonics-ra, az Erzsébet királyt  Erzsébet királyra, sőt akad olyan ahol a szobor becézett nevét „Sissi” helyett Stefániá-nak írták (!)

Az Egyetem például makacsul ragaszkodik a Habsburg gyökerű, Erzsébet liget megnevezéshez, (hasonló dolog ez mint a Stefánia park neve)  az Újszegedi liget feliratot  volt, hogy átíratták az ő kiadványukon ismét Erzsébet ligetre, az ottani teniszpálya neve ma is ez.

Hirtelenjében ennyi ötlött eszembe a neves személyekről elnevezett dolgok, s azok „térképi vetületei” kapcsán.

firbi

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)