Scroll To Top

A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

Ságvári vagy Klébi?

Klebelsberg Kunó sokak által tévesen leírt nevét immár számos dolog viseli városunkban és az országban is.

A rektor úr  ötletét, amely csak a Ságvári utónevének elhagyásával oldaná meg a helyzetet,  felemás dolognak tartom. Olyan mint Kun Bélából Kun, vagy épp Béla utca név képzése,

Hámán Katóból Kató utca megoldások és hasonlók.

A dolgok jelenlegi állása szerint ez az ügy nem a városi közterület rendező bizottság feladata, de azért elgondolkodtató.

Az egykori miniszterünk érdemes nevét mára a nép ajkán ” Klébi„-ként emlegetik, nem tudom kell-e ezt a sort még folytatni?

A róla elnevezett városrészt továbbra is Hattyasként nevezi szögedi nép.

Megjegyzem egyetemünk egy másik fontos intézménye viseli nem oly rég óta Klebelsberg Kunó nevét – az Egyetemi Könyvtár.

Ott volt a lehetőség a Szőkefalvi-Nagy Béla név felhasználására, de az Egyetem egy nyúlfarknyi utcára „elhasználta”.

Megjegyzem egy éve Széchenyi István nevét viselő gimnázium szép csöndben eltűnt, most töröltem az épp készülő Szeged várostérképről e nevet.

Az élet olyan furcsa dolgokat művel, hogy például a Liszt Ferencről elnevezett , de mindenki által csak Ferihegyként ismert, (nemzeti légitársaság nélküli) repterünket taxis argó nyelven „Lisztferihegy„-nek hívják.

Ilyen dolgokat jó lenne előre végiggondolni ennyi tapasztalattal.

Magam már most  gondolkodom, épp a várostérkép kapcsán, az ősszel átadandó új-új klinikai tömb (Semmelweis u. 8.) megfogalmazásán. A Klinikai beruházás szakzsargonjában a „II. tömb és integrált magkórház” megfogalmazások műviek, nem életszerűek. Az „új klinika” a helyi szóhasználatban az immár közel 30 éves épületre vonatkozik, e mellé, ettől délre épül a mostani klinika, amelyben mintegy 15 féle intézményi egység lesz elhelyezve, csakúgy mint a klinikának átadott egykori „Kettes kórház” épületében, ahol lám e név tovább él felemás módon.

A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ vezetésének írott ilyen témájú megkeresésemre nem jött válasz, majd az utolsó pillanatban ötletelnek.

Szintén nem a város dolga igaz, de a térképek kapcsán ilyenekbe rendre belebotlom:

A nem helybeliek által szerkesztett (idegen) várostérképeken ki kellett már igazítani a Dugovicsot Dugonics-ra, az Erzsébet királyt  Erzsébet királyra, sőt akad olyan ahol a szobor becézett nevét „Sissi” helyett Stefániá-nak írták (!)

Az Egyetem például makacsul ragaszkodik a Habsburg gyökerű, Erzsébet liget megnevezéshez, (hasonló dolog ez mint a Stefánia park neve)  az Újszegedi liget feliratot  volt, hogy átíratták az ő kiadványukon ismét Erzsébet ligetre, az ottani teniszpálya neve ma is ez.

Hirtelenjében ennyi ötlött eszembe a neves személyekről elnevezett dolgok, s azok „térképi vetületei” kapcsán.

firbi

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)