Scroll To Top

A Hun után ma a Magyar Kultúra Holokauszt zajlik !
A Nagy Kérdés, hogy tűrjük-e ?!

KETTŐS MÉRCE A SZABADSÁG TÉREN

A német megszállás emlékműve?! – 2014-ben…

A szabadságtéri beteges hisztéria azt juttatja eszembe, hogy a szovjet fronton, a gulágban elpusztult katonáinknak és munkaszolgálatosainknak is kell állítani egy hatalmas emlékművet.

Ugyanis, ha a kormány nem küldi ki először a Gyors Hadtestet, majd a 2. Hadsereget, Hitler még 1941 őszén megszállta volna az országot. Hiszen a következő évben indítandó támadáshoz minden katonára szüksége volt. Ha nem szépszerével, akkor erőszakkal, azonnali megszállással és egy quisling-kormány ránk kényszerítésével vitte volna el katonáinkat. A támadásban való részvételünknek köszönhető a megszállás három évvel elhalasztása.
Ha akkor a Horthy kormányzat megtagadja a második hadsereg kiküldését, a megszállás elkerülhetetlen lett volna. Ezen még vitatkozni sem lehet a tények tudatában.
Az pedig a magyar zsidóság és cigányság teljes megsemmisítését jelentette volna.

Katonáink és a munkaszolgálatosaink nem önként vonultak ki a frontra! Ha a behívónak nem tesznek eleget, kivégzik őket, mint háború esetén, a világ összes hadseregében szokás. Tehát nem lehet őket “fasisztának vagy nácinak” nevezni.
Pontosan olyan szenvedő alanyai voltak a borzalmak háborújának, mint bármilyen más áldozat, de még tetejében hóban, fagyban, óriási hőségben, embertelen körülmények között, halálnak, csonkításnak, kitéve hónapokig, évekig kellet szenvedniök halálukig.

Ők nem érdemelnének meg egy emlékművet?

Umbra Avis

A Szegedem válasza a költői kérdésre:
Egy valóban „magyar országon” Ők – a Magyar Hősök – érdemelnek emlékművet. Minden más ehhez képest csak másodlagos, sokadlagos törekvés lehet!
De a teljes igazság pedig az, hogy a Szabadság tér nem politikás hülyegyerekek homokozója (kellene legyen), mert megvan annak a saját arculata!

Akit alaposabban is érdekel, ím itt olvasható:

”Igazságot a Szabadság térnek!”

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)