Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Civil Mérleg Botka 12 évéről – II.

Hírháttér, Toronyaljasok, Város-veszejtés, Városgarázdálkodás 2014. szept. 14.

Előző írásunkban – Civil Mérleg Botka 12 évéről – I. – már próbáltunk egyfajta mérleget vonni Botka László munkásságáról.
A következőkben folytatjuk az áttekintést, a következtetések levonását ezúttal is az olvasókra bízva:

Kárász utca

A Kárász utca felújítása időszerű volt, senki sem vitathatja. Ám, valójában mi köze volt ehhez Botka Lászlónak? Csak annyi, hogy ünnepélyes keretek között átadta. A felújításhoz szükséges anyagiakat, valamint a beruházás kivitelezését az előző városvezetésnek, Bartha László polgármesternek köszönhetjük. A Kárász utca és a Klauzál tér rehabilitációja 1997-ben kezdődött, néhai Novák István főépítész tervei alapján, s a munkálatok 2003-ban fejeződtek be – a későbbi gyakorlattal ellentétben – főként szegedi vállalkozóknak adva munkát.

Csatornázás

Ez a fejlesztés teljes egészében a Botka érában valósult meg, ám kevesen tudják, hogy a Bartha László fémjelezte városvezetés pályázott sikeresen összefogva Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván községekkel 2000-ben az EU ISPA projekt keretében csatornázásra.

„A nagyívű projekt tartalma alapján Szegeden mintegy 11 ezer ingatlan kerül bekötésre az újonnan épülő 253 km. hosszúságú csatornarendszer segítségével. A program része az új, korszerű, biológiai szennyvíztisztító építése is. Ugyancsak a program keretében, a csatornázással érintett utcák szilárd burkolatot kapnak.”

Fenti idézet olvasható szegedvaros.hu beruházások részénél, ahol az is kiderül, hogy a kivitelezés a kormányváltás miatt 2003-ben kezdődött meg. Botkának tehát szinte az ölébe hullott ez a mintegy 14 milliárdos lehetőség. (Érdekes mód ezt sose emlegeti! Szerk.)

Stadion póker

Emlékeznek-e még az Etelka soron megálmodott stadionra, amely miatt garázsüzleteket kellett horribilis áron a tulajdonosoktól megszerezni? Vagy a beígért új fedett uszodára, esetleg a Mars térre álmodott 10000-es sportcsarnokra. Esetleg a feláldozandó SZVSE pályára, melyet az utolsó pillanatban, civil nyomásra sikerült megmenteni? Ebben a történetben a pályázat csupán azért került az utolsó pillanatban visszavonásra, mert az ügynek büntetőjogi következményei lettek volna.

Kiskereskedők

Kevés szó esik arról, hogy a 2-es villamos fejlesztés elhúzódása során hány kiskereskedő, kisvállalkozó került lehetetlen helyzetbe, csőd közeli állapotba. A beígért kompenzáció helyett – bár a Kúria ítélete bizonyítja, hogy a beruházás elhúzódása az ott lévő vállalkozóknak kárt okozott – az érintettek kénytelenek voltak pereskedésbe bonyolódni az önkormányzattal szemben.

ÁSZ jelentés – 2010.

Tanúlságos az ÁSZ 2010. évi jelentéséből idézett néhány mondat:

„2007-2010. között az értékpapír állomány 1 milliárd Ft-tal csökkent.”

„2007-2010. között a tárgyi eszköz értékesítés (benne a lakások és ingatlanok) kb. 8 milliárd Ft volt.”

„2006-2010. között 70%-kal, 9,9 milliárd Ft-tal növekedett a hitelállomány.”

„2007. végén nem volt folyószámla hitel záró állomány, ez 2010. végén 2,7 milliárd volt.”

„Árfolyamveszteség az év végi értékeléskor 2007-ben nem volt, a 2008. évi 14 millió Ft-ról 2010-re 1052 millió Ft-ra történt növekedést a CHF és EUR árfolyamok emelkedése mellett az Euróban történt 2010. évi kötvénykibocsátás okozta.”

„Beruházási támogatásokhoz kapcsolódva hat, korlátozottan forgalomképes ingatlanra történt 3572 millió Ft értékben jelzálogbejegyzés.”

Mindezek fényében legalábbis elgondolkodtató Botka László akkori nyilatkozata, mely szerint Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott és “nem hazardírozott a svájci frank alapú kötvényekkel”…

Adósságkonszolidáció

2013 az önkormányzatok adósságkonszolidációjának éve. 2013. októberében mondta Botka László a közgyűlésben, hogy válságköltségvetésre lesz szükség, mivel az adósság átvállalásával csupán évi 1 Mrd Ft kiadáscsökkenéssel lehet számolni.

A mellékelt táblázat az önkormányzat saját kimutatása már az 50 %-os hitelátvállalást követően a fizetendő tőke- és kamatfizetési kötelezettségekről, évenkénti bontásban.

Ebből kiderül, hogy 2013-ban 2.182, 2014-ben 1.927, 2015-ben 2.041, 2016-ban 2.007. 2017-ben 1.927, 2018-ban 1.873 milliárd Ft-ot kellett volna törleszteni, míg az ezt követő 6 évben további évi 1,8-1,2 milliárdot. A fizetési kötelezettség csak az ezt követő 7 évben, 2024-től csökkent volna 1 milliárd alá, ha a kormányzati hitelátvállalás nem történik meg. A polgármester tehát vagy nem volt tisztában az általa vezetett város pénzügyi helyzetével, vagy szándékosan félretájékoztatott…