Télderék (január) hava 17.-én… e napon…

E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar író-költő.
(Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) 

Életpályája

Szülei Oláh Mihály és Kovács Zsuzsanna voltak. Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt.
Korrepetálással, statisztálással keresett pénzt a megélhetésre. 1904-ben magyar-latin szakos tanárként végzett. A Debreceni Református Kollégium könyvtárában kapott állást, később középiskolai tanárként dolgozott. 1908 nyarán néhány hetet Párizsban töltött. Hazatérve még jobban érezte hazája és városa elmaradottságát. Négy társával – Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula – együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 1910-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1913-tól a debreceni általános főreáliskolában tanított. 1931-ben Pokol című kötetéért perbe fogták.
1941-ben nyugdíjba vonult.

Meg nem alkuvó, kompromisszumokra képtelen jelleme miatt fokozatosan elszigetelték.

Munkássága

Egyenetlen lírájában, mint a Hangok lázadása (1941) a magányos sors ábrázolása megrendítő.
Több korai lírai versével Ady líráját és József Attila költészetét előlegezi.
Verses regényeinek részértékei vannak. ???
Novellái önéletrajzi ihletésűek. Drámái nem arattak sikert.
Tanulmányai – Csokonai Vitéz Mihályról, Petőfi Sándorról – jelentősek.

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta; Szegeden kíyül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált alkotmánya volna a nomád népfajból kialakult mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép: erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.
Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.

• Csokonai és a latin költők (tanulmányok, 1904)
• A debreceni nyelvjárás (tanulmányok, 1906)
• Költemények. 1904-1906; Singer és Wolfner, Bp., 1906
• Keletiek Nyugaton (útirajz, 1908)
• Sámson (verses regény, 1908)
• Az élet lobogója alatt (versek, 1908)
• Istenek alkonya. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1909
• Gondolatok felhőfutása; Városi Ny., Debrecen, 1909
• Korunk hőse (verses regény, 1909)
• Petőfi képzelete (tanulmányok, 1909)
• Írói arcképek (tanulmányok, 1910)
• Viola elbukott (verses regény, 1911)
• Az embernek fia. Dráma; Hegedüs-Sándor, Debrecen, 1912
• Szegény magyarok (regény, 1914)
• Hangay Sándor–Kiss Menyhért–Oláh Gábor: Háborús versek; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
• Laura fátyola (versek, 1918)
• Két testvér. Regény; Csáthy, Debrecen, 1918
• Balgatag szerelem, (elbeszélések, 1918)
• Deák György (kisregény, 1919)
• Jött éve csodáknak. Fantasztikus színmű; Nagyváradi Napló Ny., Nagyvárad, 1919 (Magyar Szó könyvtára)
• Forradalmi versek; Csáthy, Debrecen, 1919
• Léda hattyúja (regény, 1922)
• Fekete angyal. Regény; Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen, 1922
• Petőfi Sándor; Csáthy, Debrecen, 1923 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
• A táltosfiú (regény, 1925)
• Patkánybűvölő (versek, 1925)
• A művészi alkotás lélektana; Kertész Ny., Debrecen, 1928 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai)
• Oláh Gábor válogatott költeményei; bev. Csobán Endre; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
• Csokonai; Pallas, Bp., 1928 (Irodalomtörténeti füzetek)
• Isten kémje. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1929
• Szárnyas ember (regény, 1930)
• Új evangélium (regény, 1931)
• Pokol. Kiáltó szó a pusztába; s.n., Bp., 1931
• Kiáltó szó a pusztában (versek, 1931)
• Költők és írók (tanulmányok, 1932)
• Panoráma; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1933
• Napkeleti királyfi; Nagy Károly, Debrecen, 1936
• A pesszimista; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1937
• Hangok lázadása (versek, 1941)
• Heten vagyunk (regény, 1943)
• Deák György, a bérkocsis. Regény; Misztótfalusi, Bp., 1946
• Debreceni zendülők. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend., bev., jegyz. Durkó Mátyás; Alföldi Magvető, Debrecen, 1955
• Oláh Gábor válogatott költeményei; szerk., bev., jegyz. Durkó Mátyás, Kiss Tamás, Tóth Endre, Alföldi Magvető, Debrecen, 1958
• A táltosfiú. Regény és elbeszélések; vál., sajtó alá rend., utószó Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők)
• Két ló beszélget; vál., szöveggond. Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Kiskönyvtár)
• Vágta vaktában. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Tóth Endre; Magvető, Bp., 1980
• Oláh Gábor ébresztése; vál., szerk., bev. Tóth Endre; Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1981 (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
• Naplók; szerk., jegyz., utószó Lakner Lajos, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
• Keletiek Nyugaton; szöveggond. S. Csorba Ildikó, utószó, jegyz. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2015
• Oláh Gábor: Vágta vaktában (válogatott versek) (Vál., szerk. és utószó: Tóth Endre) Budapest, Magvető Kvk., 1980. ISBN 963-271-288-9

Ajánlott olvasmány :

GYALU – CSOKONAI SZOBRÁNÁL

Először a Magyarság 1925 január 25.-ei számában jelent meg „Oláh Gábornak ajánlom” dedikációval, a költemény alatt (Debrecen) jelzéssel. A korabeli szegedi és debreceni lapok szerint Juhász Gyula 1924 december 21.-én a költeményeit olvasta föl a debreceni Csokonai Körben Oláh Gábor és Móricz Zsigmond társaságában (a Byron emlékére rendezett ünnepélyen).

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod előtt ősi, szent
Elődöm és a csöndben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...