Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Borfujtó Szent Márton ünnepe és libator Ópusztaszeren

Hungarikumok, Rendezvények 2012. nov. 07.

Ópusztaszer, 2012. november 7., szerda (MTI) – Libatepertő- és újborkóstolás, szertartásos dugózás, libakereső verseny és sok más érdekesség várja mindazokat, akik szombaton ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba.

Az ókeresztény idők pannóniai születésű vértanú katonája, Szent Márton méltán népszerű a Kárpát-medence katolikus vidékein, hiszen István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásáig az egyetlen bizonyosan „hazai” védőszent volt, még akkor is, ha a római provinciában élő papnak a magyarsághoz életében nem volt köze. Ünnepnapjához két dolog, a liba és a bor kapcsolódik.
A libator római szokás volt, onnan szivárgott be a keresztény hagyományba, a bor pedig körülbelül ekkorra forr ki, így a hordóba be lehet ütni a dugót. Innen a szegedi nagytájon ismert „borfujtó Szent Márton” elnevezés.
Seregi Szabinának, az intézmény kommunikációs munkatársának a közlése szerint szombaton dél körül az ünneplő közönség muzsikaszóval vonul a skanzen közepén található olvasóköri épülethez. Az újbor kóstolása, értékelése után a szertartásos dugózás következik. A gyerekeket ludas kézműves foglalkozások várják, újdonságként pedig a kicsik és nagyok bekapcsolódhatnak a libakereső versenybe is. A park területén öt libát dugnak el, ezeket kell a gyerekeknek és a felnőtteknek megtalálniuk. Várható, hogy a szárnyasok hangos gágogással fedik föl rejtekhelyüket, így a feladat nem ígérkezik túl nehéznek. A legjobbak jutalma egy-egy sült liba lesz.
A tanyai iskola épületében Márton-napi oskola várja a padokba beülőket, itt Szent Márton életével és az ünnepéhez kapcsolódó szokásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Természetesen a Márton-napi ínyencségek sem maradhatnak el: a Szeri csárdában falusi libalevest csigatésztával, kemencében készített, libahúsos töltött káposztát és tanyasi fokhagymás libacombot kínálnak vörösboros párolt káposztával és sült fahéjas almával azoknak, akik megéheznek.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)