Európa szívéből
Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján…
Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)
Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária…
Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja:
Emese álma
Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.
Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.
Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.
Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.
Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén Turulnak
Védő szárnyai borulnak.
És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak !
Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének ?
Juhász Gyula
Emese álma. – Először a Magyarság 1923 április 8.-ai számában jelent meg. Utána a Testamentom kötetben (27-28. o.). Ezután a Hárfa (1929) kötettel csaknem eggyidőben a Szegedi szemle 1929 március 18.-ai száma is közölte.
Emese a Turulmadárral – László Gyula rajza
Emese a magyar regedelem szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja. A név eredeti jelentése tévetegen: ‘édes anya’, ill. ‘anyácska’, költőibben, de szabatosabban ‘(anya)tejjel éltető’. A név, mint szó hungrofinn – antimagyarul facsarkodva „finnugor” – nyelvmagyarázóink szerint a magyar nyelv legősibb, uráli rétegéből származik.
Emese szűzi foganása a Turultól – a Szent Lélektől – épp az Őshazánkban történt…
Etelközben… Ott, ahol ma orosz harcol az áruló kisorosszal…
Ha nem is térhet vissza az egész Foganatos Őshaza… mi szerény, béketűrő magyarok megelégszünk a mi kis ezeréves Kárpátaljánkkal… Ebből – bárki beláthatja – nem engedhetünk !!!
Emeséről a „névtelen” P. (talán Pausa) Mester, azaz Anonymus így szól híres művében, a Gesta Hungarorumban:
„Álmos az első vezér. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!”
Érdemes Emesét megnézni és gyermekeinknek is ajánlani a Magyar mondák rajzfilmsorozatban is:
Jankovics Marcell barátom halála nyomán az antimagyarok ezt is törölték az öncsövezőről… gyöngébb anglophilok kedvéért a youtube nevű rasszista vélemény-terror-csatornáról…
Így csak lemezről nézhető… vagy a cenzúrázatlan videáról…
Túl rövid az emberi élet, hogy ennél gyöngécskébb mesketéket mutogassunk gyermekeinknek…
Ezt azonban – nemrég eltávozott Jankovics Marcell barátom örökén – évente újranézni érdemes !
Legyen hát minden percünk és percük értelmes, hangsúlyos és magyarságában is teljes !
Köszöntjük ma Ősanyánkat-Szépanyánkat és a mai Emeséket…
Ajánlott olvasmány még Emese gyermeke :
ÁLOM HAVÁBAN – ÁLMUS, ÁLMOS, ÁLM(OD)Ó…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
