SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT …

Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill. a hűbéres Macsói Bánság központja volt.

Szabács vára a Szerémség egyik legfontosabb vára volt, amely 1492-ben is visszavert még egy török ostromot. Kinizsi Pálnak köszönhetően Mátyás király halála után is sikerrel védték még a déli végeinket vitézeink az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően azonban már egyre nehezebb volt a végvárakat fönntartani. Az állampénzek elkótyavetyélésével, amelyeket a védekezésre kellett volna fordítani, csökkent a várak őrsége, avult a fegyverzet és a falak olyan mértékben romlottak, hogy még a török portyákat sem tudták már visszaverni. Aztán egyre aggasztóbbá vált a helyzet…

Hogyan is történt a magyar állampénzek elkótyavetyélése ?!
Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus
Rossznyelvek szerint Móricz épp ez őszinte műve miatt nam kaphatott irodalmi Nobel-díjat…

Szabács várának ostromát a ruméliai török sereg, Ahmed pasa vezetésével kezdte meg 1521 nyarán.
Öt nappal később az anatóliai had meg Nándorfehérvár vívásába fogott, ami kereken két hónapig tartott…

A Szabács várát védő Logodi Simon és Torma András eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre ünnepélyesen föleskették a várat védő katonákat is (akárcsak egy bő emberöltővel később Dobó István az egrieket). A védőknek elfogyott a lőpora, így nem használhatták már a tűzfegyvereiket sem.
Bár lehetőségük adódott volna, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék becsülettel a kitartást, a hősi harcot választották. Július 7.-én kezdődött meg az utolsó roham, a SZABÁCSI VÉSZ ! A maradék hatvan magyar meg rác vitéz a város főterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó összecsapását az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindeggyszálig hősi halált haltak… 
Példát mutatva fél ezredévre minden magyarnak !

Itt az idő fölnőni hozzájuk ! Végre filmre vinni hőstetteiket !!! És méltán ünnepelni Őket !!!

Az igen kétes értékű belviszályhős Dózsa György helyett a legendába illő Logodi Simonról és Torma Andrásról illene minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni !!! Az országot romba döntő Dózsa az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van, míg Magyar Hősünk, a Szabácsot holtig védő Logodi meg sehol !!! Ébresztő, Magyarország !!!

Ahmed pasa Szabács bevétele után csatlakozott a Nándorfehérvárat ostromló ázsi(ai) török hadhoz.
A kulcsfontosságú erősség ostroma még több mint egy hónapig tartott és a török haderő itt is jelentős veszteségeket szenvedett. Az ugyancsak fontos Zimonyt már könnyebb, kilencnapos ostrom után vette be I. (Nagy) Szulejmán szultán. Szeptemberre a török könnyűlovasság végigpusztította a Szerémséget, Magyarország éléstárát, amelyből jelentős területet hódoltattak. Mindhárom várunk elesett, de hőseink ellenállásukkal meggátolták, hogy a szultán még abban az évben betörjön Magyarország törzsterületeire…

Örök tisztelet a Magyarság Hőseinek !!! Magyar Vértanúinknak !!!

Létezik azonban Szabácsnak egy dicsőségesebb emlékezete is ! Csaknem 50 évvel korábban Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás király asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Sokan szorgoskodtak a vesztünkön…
De itt az idő, hogy Attila népe végre lábra álljon és rendet vágjon a Világban !

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...