Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Ludovika királynénk szülinapján

Álom (december) hava 14.-én… Éppen e napon…

Maria Ludovika Beatrix von Österreich Monzában, a Milánói Hercegségben született
1787 december 14.-én. 

Mária Ludovika osztrák császárné és magyar királyné – a Magyar Hadi Akadémia alapítója

Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő a Habsburg–Lotaringiai-ház Este-Modenai ágából származó osztrák főhercegnő, Mária Terézia császárné unokája, házassága révén 1808-tól haláláig osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár–király harmadik felesége. 

Az 1808. évi országgyűlés kimondta a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, a Ludoviceum fölállítását. Az intézmény Mária Ludovika magyar királyné nevét kapta, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 ezüstforintot (Florintot) ajánlott föl annak fölépítésére.

Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el.

A félévszázados építmény (a terképen) már fővárosunk egyik meghatározó képi eleme volt…

Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el. Az épület ma is a Ludovika téren áll Budapest VIII. kerületében. A fényes hírű Ludovika több mint száz éven át a magyar tisztképzés makulátlan palotája volt.

A Ludovika Akadémia főépülete (1913-ban)

Itt tanult …

  • Prónay Pál (1874–1946?) Sopron fölszabadítója, akinek Sopronban szobra máig sem áll…
  • Vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza (1890–1967) a kiugrási kísérlet miniszterelnöke (1944) is…

Ajánlott olvasmány a szabadon uszító, sötétlelkű hazaárulók által máig fasisztázott Prónay Pálról : 

FÜGGETLEN MAGYAR ORSZÁG ?! – EGYSZERRE KETTŐ IS!

A Ludovika Akadémia mögött, az Orczy-kertben 1901-ben szoborcsoportot állítottak az alapítás emlékére. Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. A szoborcsoport Bassler Adolf alkotása (1901). Az 1919-ben az első Vörös Terror alatt ledöntött és megrongált szoborcsoportot Vass Viktor (1873–1955) állította helyre (1929-ben). A Második Világháború után a magyarüldöző kommunisták megint eltávolították, így csak a rendszerváltozás után, 1992-ben állíthatták helyre és avatták fel ismét.

Felirata: “A Ludovika név hirdesse a nemzethez való vonzalmunknak emlékezetét.”  (Fénykép: Mazarin07 )

A magyar tisztképzés becsületének egy fényes példája, hogy az akadémián a rossz osztályzat megbocsájtható volt, a csalás (puskázás) azonban azonnali elcsapással járt. A magyar tiszti becsület Európa példaképe volt. Az lehetne ma is! – Az egyik utolsó ludovikás tiszt, Török Pál tüzérezredes méltatlan elhallgatottságban Szegeden élt, 97 évesen távozott közülünk…
Számtalan hasonló történetnek anekdotázó tudója és mesélője volt…
Egy valóban Magyar Ország bizonyára nem hagyta volna elmondatlan elveszni történeteit !

A Ludovikára szükség van ma is ! Talán nagyobb is, mint valaha !

Az 1000 éve magyar KÁRPÁTALJA ma is ukrán megszállás alatt ál…

Ludovika királyné szülinapján különösen megfontolandó, hogy linderkedő mutyimesterekre szabad-e bíznunk Hazánk védelmét, vagy inkább újjáteremtenünk illene egy – csaknem elveszett – Tiszta Tiszti Hagyományt. Az utolsó, még élő ludovikás tisztekkel a rendszer még megújítható lett volna…
De akiknek vállán a felelősség nyugodott, bizony honvesztőn hagyták kihúnyni mindet…
Ma már csak porló emlékeikből teremthetjük újjá a Ludovika hagyományát…

Bárcsak vezényelhetné ma is vitéz hadfiaink neveltetését az újjáteremtendő Ludovika Akadémia !

Ajánlott olvasmány:

Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830-1945)

1808. évi VII. törvénycikk a Ludovika alapításáról

Vissza az Orczy-kertbe!

100 ÉVE KEZDŐDÖTT NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÖLSZABADÍTÁSA…
SAINT GERMAIN – 103 ÉVE TÉPETT HÚSUNKBA A NYUGAT !
A magyar légierő a térségben a legerősebb
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)