Európa szívéből
Kerek 100 éve… E napon olvashatták eleink először…
Darvadozás
Tömörkény lócáján ülök, üldögélek.
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.
Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép, csöndes, tavaszi fuvalmak.
Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali pirosság s boldog ámulat van.
Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a Tisza és elmulik az élet.
Tömörkény lócáján darvadozva, árván
Ámulok az élet örök egy csodáján.
Darvadozás – A Magyarság 1925 március 15.-ei számában jelent meg először.
Majd némi változtatásokkal a Délmagyarország 1927 március 20.-ai számai is közölte.
E költeményét Gyalunk egy hónapra rá Tömörkény lócáján címmel fölolvasta a Dugonics Társaság ülésén 1927 április 24.-én.
A Szegedi Napló 1921 augusztus 7.-ei számában Tömörkény lócája címmel valószínűleg Móra Ferenc írt elődjének e jellegzetes hagyatékáról…
Tömörkény István, a Szögedi Polgár, a múzeumigazgató, az író méltatlan olvasatlanságában is Városunk és Magyar Hazánk fölfödözésre váró Kincse.
Móra Ferenc emléközetében:
„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”
Tömörkény… Emléközhetnénk rá a házában… akár az emlékházában is, de nem lehet !
Tömörkény szép belvárosi házát szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…”
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi Városmag – ledózerolásakor.
Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott a háza…
Tömörkény és Szeged
A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is. A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!
Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc rajz-vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…
A változat, ahogyan a Délmagyarország 1927 március 20.-ai számában megjelent :
Darvadozás
Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.
Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.
Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali derű és boldog bódulat van.
Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a vén víz és elmúlnak az évek.
Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján.
Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:
Múzeumot alapítanának a Rainer-házban | Szeged hírei – Delmagyar.hu
Immár a méltó helyszín is körvonalazódott – a Rainer-ház…
Elég sokat küzdöttünk a többre érdemes polgári ház megmentéséért.
Hát talán most megjöhet annak is az értelme… távlati eredménye… méltó tartalmat kaphat a jövőre. Jelenleg a Rainer-ház üresen áll, ami bizonyára az eladni szándékozó tulajnak sem kedvez.
Schulcz Péter úr, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke is támogatta a tervünket.
Hogyan is hangzott már mindez évekkel ezelőtt ?
Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden
De itt van, amit meg a balvárosi – a Várost máig is megvezető – ellenzékem írt rólunk (meg a pénzügyi forrás hiányáról) annak az önkormányzatnak a szolgalelkű strázsájaként, amelynek mérhetetlen az adósság a mérlege : Legyen irodalmi múzeum Szegeden?
A tárgyi gyűjtemények adottak : Látogatatlanul a Móra Ferenc Múzeum meg a Somogyi könyvtár raktáraiban… valamint szerte magángyűjteményekben…
A Városvédő Egyesület (Szögedi Védegylet) és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen kialakítja, berendezi, hírleli és üzemel(tet)i is az illő helyszínen e műintézményt. (Természetesen a gyűjtemények tulajdonosaival együttműködésben.)
Helyi irodalommal is foglalkozó irodalomtörténészeink is boldogan vállalnának szerepet benne !
A rendhagyó irodalomórákat pedig minden diák örömmel venné !
Kalandos kirándulás az iskola falain kívül kétségtelenül vonzóbb, mint egy megszokott tanóra.
A Rainer-ház meg éppen szemközt van Juhász Gyula házával – a Juhász Gyula utcában !
Szeged, Juhász Gyula utca 3. – Nem rossz cím a Szegedi Irodalmi Múzeumnak !
Tömörkény István a kioszkba, azaz a Szögedi Vár maradványába is járt még hajdan darvadozni…
Átmenetileg ott is gyűlhetne a leendő kiállítás terve meg sok tárgya…
Ajánlott olvasmány még:
Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden
Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában
Megint lebonthatnak egy Nagy Árvizet is túlélt házat!
Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat
Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására
Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján
Nincs emlékháza a „szögedi költőnek” (Magyar Nemzet)
Szeged belvárosa – világörökség!
Tömörkény emlékfala
A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését a Tömörkény Gimnáziummal szemben, Tömörkény lerombolt háza helyén, kőlócán – azaz a mögötti emlékfalon – tervezi.
Persze kedvelt borozója helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő helyszín lehet más vers(ek), emlékek szerepeltetésének …
Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár…
további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…
„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)
Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…
Az is elveszett… egy új áll a múltunkat maga alá temető jellegtelen házon…
„Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”
Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött „A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték le életüket, vagy még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…
Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak. Emlékolvasások tanyájának…
Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája!
A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító
Ajánlott még a „darvadozás”-hoz :
Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?
De magam is írtam róla az Élet és Tudomány hetilapban…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
