Korábban több szakmai szövetség javaslatát ismertettük a zöldterületek szabályozásával kapcsolatban, majd arról írtunk, hogy a válság, a lelassult ingatlanfejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy ne görgessük tovább a belső városrészek öröklött zöldterület-hiányát, hanem javítsunk az arányokon. Most röviden bemutatjuk a bécsiek városi parkjainak kezelését.
Bécs területének 50 százaléka zöldfelület. A 850 bécsi parkot, köztük 500 játszóteret, 130 kutyák számára kijelölt és 200 sportolási területet, valamint a növekvő számú témaparkot a polgármesteri hivatal 42-es ügyosztálya kezeli. A mintegy 350 ezres faállomány évente kétezer új csemetével gyarapszik. Mindezt a hatalmas zöldfelületi állományt a téli hónapokban 900 fő, tavasztól őszig 1500 fő gondozza. A bőséges zöldterületi arány következtében nem kell félni a túlterheléstől, ezért mindenütt szabad a fűre lépni.
A bécsi parkok mindegyike akadálymentesített, biztonságos és folyamatos használat mellett is megőrzi jó állapotát, józan költségkeretek között maradva. A mintegy 500 játszótéren 12 ezer, részben saját fejlesztésű játszótéri berendezés várja a gyerekeket. A 200 sportterületet elsősorban a serdülők, fiatal felnőttek kedvelik. Egyre népszerűbbek az olyan témaparkok, mint a vadnyugat, a vízi játszótér, a mászó-dzsungel. A fiatalok és az idősek körében egyaránt népszerűek a szabadtéri edzőberendezések, felnőtt játszóterek.
A legszembetűnőbb, hogy a parkok, kertek, növényekkel legalább 25 százalékban borított városi terek számtalan funkciójuk ellenére mindig üdék, jó állapotban vannak. Csak néhányat sorolunk fel a szerepek közül. Évente kétszáz osztrák és nemzetközi filmet forgatnak a bécsi zöldterületeken. Képző- és zeneművészeti fesztiválokat rendeznek a Karlsplatzon és a Türkenschanzparkban. Műhelybeszélgetéseket, helyszíni sétákat szerveznek egy-egy témában: madarak, méhek, pillangók, rovarok, rákok és békák, parki emlősök, denevérek, virágos növények, gyógynövények stb. A kertészeti műhelyekben lehetőségük van a gyerekeknek közösen madáretetőt, -itatót, virágtartókat készíteni.
A kutyáknak is joguk van minél többet futkározni a szabadban anélkül, hogy az embereket zavarnák. A kutyák számára 35 hektárnyi területet jelöltek ki a Városligetnél hatszor nagyobb Práterben. A mintegy 130 kutyasétáltató területen mindenütt komoly büntetés terhe mellett ellenőrzik, hogy gazdáik a piszkot eltakarítsák utánuk.
Egyre több kerületben bocsátanak a lakosság rendelkezésére olyan rozsdaterületeket, ahol közösségi kerteket lehet kialakítani. E kertek kialakítását egy-egy civil szervezet vállalja, a város anyagi támogatása és a lakosság aktív közreműködése mellett. A kertek nyilvánosan látogathatók.
1969-ben nyílt meg egy kisebb, 500 négyzetméter felületű kertmúzeum a XX. kerületi Kagranban, egy elhagyott szecessziós stílusú iskolaépületben. A kiállítási tárgyakat, dokumentumokat, könyveket kertészek, virágkötők gyűjtötték össze az idők során. A múzeum baráti köre rendezvényeket szervez. Népszerűek az iskolák körében a múzeumpedagógiai programok.
A XXI. század az urbanizáció további térhódításáról szól. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a folyamatosan karbantartott, megfelelő mennyiségű városi zöldterületek szerepét a városklíma alakításában, a lakosság testi és lelki egészségének megőrzésében, a szépség, az élhetőség biztosításában. A bécsi zöldterületek állapota azt tükrözi, hogy a lakosság és a város vezetése egyaránt tisztában van a zöldterületek szerepével, és hajlandó forrásokat és egyéb erőfeszítéseket áldozni a fenntartásukra, folyamatos fejlesztésükre. Egészséges verseny folyik a parkok, kertek és egyéb zöldfelületek minél változatosabbá tétele érdekében.
BE
A fénykép Szombathelyen készült.
Forrás: levego.hu – A szomszédnál a kert is zöldebb
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...