Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására

Cikkek 2016. szept. 12.

A Juhász Gyula utcai polgárház fakazettás mennyezete…

Lapunk információja szerint elutasították a HÉB Hungária Kft. Juhász Gyula utcai polgárházra beadott bontási kérelmét. Megtaláltuk az épület egyik volt tulajdonosát, aki szerint már nem lehet újítgatni az épületet, le kell bontani.

A Délmagyarország írta meg először, hogy le akarják bontani a nagy árvíz előtt épült Juhász Gyula utca 3. szám alatti polgárházat (2016. augusztus 23.: Régi homlokzat mögé épül az új társasház…). A magántulajdonban álló ingatlan helyén társasházat húznának fel a tervek szerint.

A Rainer-ház bontásának híre nagy vihart kavart. Ozsváth Gábor korábban kétszer is javasolta helyi védelemre a házat, mindhiába. A Rainer-ház nem került fel az önkormányzat védett épületeinek listájára. A szegedi műemlékvédelmi szaktanácsadó, örökségvédelmi szakértő lapunk cikke után mozgalmat indított, és a mérnök-, építész- és az iparkamara elnökénél lobbizott a régi polgárház megmentése érdekében.

A járási hivatal örökségvédelmi osztálya szerint „csak a ház homlokzata megtartandó műemléki érték, az épület további részeinek elbontása nem sért örökségvédelmi érdekeket”. Ozsváth Gábor ugyanakkor úgy vélte, a magasföldszint középső termének különlegesen finom részletképzésű, kazettás mennyezetornamentikája és a míves ajtók is egyediek.

Egy Rainer rokon

Tolnay Józsefet rokoni szálak fűzik a Rainer családhoz. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szegedi elnöke elmondása szerint évtizedekkel ezelőtt készített fényképeket a Juhász Gyula utcai ház emeleti ebédlőjéről, ami szerinte a gyönyörű fakazettás mennyezetével, stílbútoraival és nyílászáróival bármelyik bajor kastély ebédlőjével vetekedett. Elmondta, nagyon híres volt a Rainer-bútorgyár, amely még Angliába is szállított.

Időközben megtaláltuk a Juhász Gyula utcai ház egyik volt tulajdonosát, aki nyilatkozott ugyan, de kérte, ne hozzuk nyilvánosságra a nevét.

– Amikor a kilencvenes években megvásároltuk a Juhász Gyula utcai épületet, senki sem tájékoztatott bennünket arról, hogy ez műemlékileg értékes ház. Húsz évig, amíg mi voltunk a tulajdonosok, semmiféle tájékoztatást, levelet nem kaptunk az örökségvédelemtől. Akkor sem tájékoztatott bennünket senki, amikor jó pár éve tataroztuk a házat. Annyi történt csupán, amikor engedélyt kértünk a homlokzat felújítására, hogy a műemlékvédelmi felügyelőség határozta meg a színdinamikát – magyarázta a volt tulajdonos. Szerinte a ház már alkalmatlan bármilyen áruház, irodaház üzemeltetésére.

– Az épület a Tisza Lajos körútnál körülbelül 1,3 méterrel van alacsonyabban. A falak salétromosak, nincsenek korszerű szociális helyiségek. Egy salétromos házat nem lehet újítgatni. Egyvalamit lehet tenni, le kell bontani. A homlokzatot éppenséggel meg lehet tartani, de azok az emberek, akik megvették a házat, szerintem korrektek, és odafigyelnek arra, amit előírnak nekik – mondta az egykori tulajdonos. Kérdésünkre, kik vették meg a házat, azt felelte, nem tudja.

… és míves ajtói. Fotó: Ozsváth Gábor

– Azt tudom, hogy egy cég (HÉB Hungária Kft. – a szerk.) bontási engedélyt kért a házra. Ez a cég azonban csak a bontásiengedély-kérelmet intézi, nem ő a tulajdonos. Úgy tudom, egy budapesti cég vette meg a házat, amely állítólag profi építészekből áll – mondta a Juhász Gyula utcai polgárház egyik volt tulajdonosa.

Forrás: Délmagyar – Nem adtak engedélyt a polgárház bontására

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Délmagyar

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)