Scroll To Top

A modern demokrácia (nem több, mint) a korrupció terrora ! (Sz.)

Barényi Béla

Cikkek 2025. márc. 01.
BARÉNYI BÉLA
1907. március 1. – 1997. május 5.
Biztonsági sorozat

NO COMMENT :
„…Elég, ha csak Barényi Bélát említem meg, aki a Volkswagen autót tervezte, és több mint ezer különböző szabadalma volt már a ’30-as években a Mercedes és a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott. A végén pert kellett indítania, amit meg is nyert, így végül a német állam kénytelen volt elismerni, hogy a Volkswagent nem a németek tervezték, hanem egy magyar mérnök. Ha ezek az emberek mind a haza javára fordíthatták volna a tudásukat, nem kellett volna nekik idegenben rohangálniuk az érvényesülésért, akkor Magyarország ma nagyon gazdag ország lenne…” – Gróf Spanyol Zoltán feltaláló
Lejegyezte: Boros Károly
teljes cikk

Barényi Béla életútja:

Elengedhetetlen hogy, ne beszéljünk az autózás meghatározó személyiségéről Barényi Béláról. A Mercedes-Benzről kialakult képet, miszerint a csillagos autók a világ legbiztonságosabbjai közé tartozzanak, Ő a biztonsági szemléletmód úttörője alapozta meg. Mikor 1939-ben jelentkezett a Mercedes-Benznél mérnöknek azt mondta a meghallgatáson:

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!
– egyből felvették.

Az 1930-as évektõl a legkiemelkedõbb autófejlesztõ mérnök a magyar származású Barényi Béla volt, aki 1907-ben született Bécs mellett.

Miután elvégezte Bécsben a műszaki egyetemet, ’20-as években elkezdett dolgozni az autóiparban. A Műszaki Egyetem után az Austro-Daimlernél majd az Adlernél dolgozott. 1939-ben került a Mercedes-benzhez, ahol megalapította, majd 1972-ig irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét.

Sokan nem tudják – sajnos-, hogy a Bogárhátút nem Ferdinánd Porsche, hanem a magyar-osztrák születésű mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt!!!!

typ 32 1932-ből
typ 12 1931-ből
Ledvinka bogárhátúja, melyen Barényival együtt dolgozott a cseh mérnök a bécsi egyetemen.
Barényi vizsgálja Porsche népautóját
Barényi és a „bogárhátú”

Mindezek ellenére mégis Porsche nevét ismerte meg a világ. Barényi azonban nem hagyta annyiban a dolgot! Sok éves pereskedés (melyben 1 /!!!/ márkára perelte a Volkswagen-t) után a bíróság végül is elismerte igazát. Bebizonyította, hogy Õ találta ki az egyszerű, tömegekben gyártható autó elvét – 2 ajtós kocsiszekrény, hátsó motor, váltó és meghajtás.

Azt sem sokan tudják, hogy Ő rajzolta meg az első Porsche sportautók vonalait is. A kocsikat már abban az időben biztonsági pedálokkal tervezte meg. Azokat két tengelyen helyezte el, hogy ütközéskor kevésbé hatoljanak be az utastérbe. A Volkswagen  megkaparintotta ezeket a terveket is, de Ő költségkímélésként csak egy tengelyt alkalmazott. Ennek meg is lett az eredménye. Lehet, hogy a VW sokat spórolt ezzel, de balesetkor súlyos sérüléseket okozott a benyúló pedálrendszer.
Még 1925-ben fejlesztette ki a teleszkópszerűen összenyomódó biztonsági kormányoszlopot, amelynek köszönhetően ütközés esetén a vezetőt az nem nyársalja fel.

Legfontosabb találmányát 1951-ben szabadalmaztatta, ami a gyűrődési zóna volt és napjainkig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezési irányelvet.

A energiaelnyelő karosszériás biztonsági autót gyűrődési zónával „látta el”, és egy modellen mutatta be, melynek a Terra Cruiser nevet adta.

Az úttörő találmányának, a biztonsági utascellának ki tudja mennyi ember köszönheti életét, lényege az volt, hogy a kocsi „magja” keményebb anyagból készült és így kevésbé sérült meg, míg elején és hátulján un. gyűrődő zónát hoztak létre.

Barényi a tető szilárdságának javítására is tett kísérletet.
A vizsgálatok eredményei elsőként a „pagoda” Mercedeseken jelentek meg

Az első ilyen energiaelnyelő rendszerrel készült, biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a  180-as Ponton Mercedes volt, amelyet 1959-ben mutattak be.
Az utána készülő Mercedes-Benz típusok már mind e szellemben lettek kifejlesztve.

Barényi volt az, aki a Mercedes gyárt arra ösztökélte, hogy az autógyártás középpontjába a biztonságot helyezze. Barényi vezetésével kezdték el a törésteszteket, még a ’40-es években.

Barényi nevéhez fűződik még számos, közel 2500(!) találmány, szabadalom, amelyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat (A rekorder Edisonnak 1350 szabadalmaztatott „feltalálása” volt).

Ilyen a már említett gyűrődő zóna, a gépkocsik futóművében található szillentblokkok. Ő találta ki a párnázott, puha műszerfalat is, ami balesetkor jelentősen tompította az ütést. Ennek kiegészítése volt a gömbölyített belső kialakítás, a vágott sebek elkerülése érdekében, a különböző kapcsolók, műszerek, amelyek elasztikus anyagból készültek, illetve azoknak süllyesztett elhelyezése.
Ugyancsak a belső kialakítás biztonságosságát hivatott növelni a már kis erő hatásra is letörő visszapillantó tükör , ez a megoldás az utasok fejének okozott kevesebb sérülést és a megerősített ülések, amelyek balesetkor nem szakadnak ki a helyükről. Hogy az emberek ütközéskor ne essenek ki az autóból, megerősítette a zárat (biztonsági zárszerkezet) .

A manapság (végre) előkelő prioritást élvező gyalogosbiztonságra is gondolt. Barényi Béla 1955-ben szabadalmaztatta a gyalogosok sérüléseit csökkentő biztonságos auto tervét. A ’70-es években jelentek meg a Mercedes autóin az elhajló emblémák és a süllyesztett ablaktörlő lapátok is.

Barényi Béla 1972-ben nyugdíjba ment, de élete végéig tanácsot kértek tőle a Mercedes fejlesztőmérnökei.

1987-ben szobrot emelnek a „Deutschen Museum”, azaz a német nemzeti múzeumban: „Barényi Béla, Autopionier”.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs még egy ember a világon, aki ennyit tett az autók aktív és passzív biztonsága érdekében, illetve egyáltalán az autókért. Ennek bizonyítéka, hogy még élőként (egyetlenként) 1994-ben bekerült a Detroitban található Autóipar Hallhatatlanjainak Csarnokába. Még szintén életében (egyáltalán nem gyakori jelenség), -1987 – utcát neveztek el róla Németországban Sindelfingenben és Olaszországban Terracina-ban (Magyarországon vajon miért nem?).

Élete utolsó riportjában egy kérdésre, miszerint hogyan tudott ennyi mindent kitalálni, válasza valahogy így hangzott:

„EGÉSZ ÉLETEMBEN CSAK RACIONÁLISAN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI”

Barényi Béla az autókonstruktőr zseni 1997-ben, 90 évesen távozott az élők sorából. Az általa kitalált megoldásokkal együtt azonban emléke máig itt él közöttünk.

Autó-motor cikkje Barényi Béláról (2005.01)

VINCZE-PAP SÁNDOR Gyűrődéssel a biztonságért című cikke itt olvasható.

VINCZE-PAP Sándor: A magyarországi passzív biztonsági kutatások, vizsgálatok rövid áttekintése

A passzív biztonsági eszközök története (MB.) 1979-ig, elötte azonban a fontosabb dátumok:

1939: Barényi Béla és Karl Wilfert oldalütközéshez kapcsolódó birodalmi szabadalma.
1947: Összecsukódó biztonsági kormányoszlop (Barényi Béla).
1951: A gyűrődőzóna szabadalma (Barényi Béla).
1957: A kétpontos deréköv bemutatása – melyről késöbb kiderült, hogy életveszélyes.
1957: Az első autó 4 tárcsafékkel 300 SL.
1959: Első gyűrődőzónával konstruált autók – 220 S, 220 SE.
1959: Folyamatosan rendeznek töréstesztet a gyár melletti tesztpályán.
1963: A 220 S típusban megjelenik a kétkörös hidraulikus fékrendszer.
1968: Biztonsági fejtámla (Barényi Béla hathatós közreműködésével).
1969: Mérföldkő a biztonságkutatás területén, megalakul a balesetkutatási részleg.
1970: Újabb mérföldkő 1., a blokkolásgátló, az ABS kifejlesztése, folyamatos kisérletek.
1971: Újabb mérföldkő 2., légzsák szabadalma.
1974: Első részátfedéssel végrehajtott törésteszt.
1979: Az elsőszériás ABS bemutatása.
1980: Vezetőoldali légzsák és az övfeszítő rendelhető.
1984: Azu összes Mercedesben széria az övfeszítő az első üléseken.
1987: Légzsák az anyósülésen ülő részére is.
1939-1959 1959-1964 1964-1969 1969-1974 1974-1979

MBVK

Forrás : https://web.archive.org/web/20120201035431/http://www.veteran-mercedes.hu/barenyi.html

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Kalendárium

Külhoni tallózó

Macaulay – Horatius

2025 febr. 27.
Macaulay – Horatius

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)