A kommunizmus áldozataira emlékezünk Szegeden.

Vetélkedővel, koszorúzással és filmvetítéssel emlékezünk a kommunizmus áldozataira és a Szegedi Holokausztra.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A középiskolás korosztályt, a személyesen érintetteket és a kegyelettel emlékezőket egyaránt megszólítja az a rendezvénysorozat, amellyel a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat közösen emlékezik a kommunizmus áldozataira.

A program ráirányítja a figyelmet a Csillag börtön múltjának kevéssé ismert időszakára, amikor hadifogolytáborként működtette a megszálló Vörös Hadsereg. Az itt elpusztított háromezer áldozatról csak néhány éve tud a történetkutatás.

Kilenc megyei középiskola nevezett arra a vetélkedőre, amelyet február elején hirdettek meg a szervezők. A helytörténetet középpontba helyező megmérettetés célja, hogy a fiatal korosztály jobban megismerje lakhelyének, megyéjének 1944 és 1989 közötti múltját. Tudásukról február 22-én, csütörtökön délután 14 órától, a Kormányhivatal épületében adhatnak számot, ahol különböző kreatív feladatokat kell megoldaniuk. A csapatok felkészülését segítette a Csongrád Megyei Önkormányzat által 2016-ban kiadott, „Szikra, láng, hamu” című kötet, amely Csongrád megye 1956-os szerepvállalását, forradalmi eseményeit gyűjti egybe, valamint a Kormányhivatal épületében, ifj. Komócsin Mihály pártvezér dolgozó szobájában kialakított „Pártkontroll – A szocialista közigazgatás Csongrád megyében” című tárlat is.

A versenyfeladatok megoldását háromfős zsűri értékeli:

• dr. Medgyesi Konstantin történész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese,
• dr. Miklós Péter történész, főiskolai docens, az Emlékpont intézményvezetője, és
• Tóth Marcell történelemtanár, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport tagja.

Az eredményhirdetésre február 25-én, az emléknapon kerül sor, a Csongrád Megyei Önkormányzat konferenciatermében, 15:30-kor. A győztesek egy budapesti kiránduláson vehetnek részt, melynek során látogatást tesznek a Terror Háza Múzeumban és az Országgyűlési Múzeumban.

Ezt követően, 16 órától tartja koszorúzással egybekötött megemlékezését a két szervezet. Kligl Sándor alkotásánál, a recski kőbányából származó kövekből álló, Glattfelder téri emlékműnél dr. Juhász Tünde, Csongrád megye kormánymegbízottja mond beszédet, majd koszorúk és mécsesek elhelyezésével emlékeznek a résztvevők a kommunizmus áldozataira. (A koszorúzási szándékot kérjük a 06 30 399 6728-as telefonszámon, február 23-a péntek, 12 óráig jelezzék a szervezetek!)  

Február 26-án a Kormányhivatal épületében egy nyilvános vetítésen és beszélgetésen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A filmvetítésre a kormányhivatali munkatársaknak szervezett Pro domo művelődési előadássorozat keretein belül kerül sor 14 órától, de az emléknapra tekintettel a rendezvény ezúttal nyilvános lesz.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...