Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Mindig az a perc a legszebb perc… – Kísértés – magyar film

A filmet még a szovjet fosztogatás (a 2. Ukrán Front) előtt forgatták a Füzérradványi kastélyban

Horváth Cecil bosszút akar állni öccséért, akit bankrablás miatt elítélt Dr. Kétzy törvényszéki tanácselnök. Így előbb a közelébe férkőzik, majd magába bolondítja a mit sem sejtő férfit.

Rendező: Farkas Zoltán
Forgatókönyvíró: Szatmári JenőBónyi Adorján
Szereplők: Karády KatalinBulla ElmaHajmássy MiklósHalmay TiborNagy István

Első bemutatója 1941 Enyészet (november) hava 30.-án volt

A Hunnia Filmgyár első hangosfilmjét a némafilm korszaka óta elhanyagoltan álló és ekkorra már teljesen felújított pasaréti filmgyárban forgatták. Rendezője a tehetséges filmvágóból avanzsált Farkas Zoltán, akinek talán ez a legismertebb munkája. De a filmtörténet számára nem csak erről híres ez a Karády-film, amelyben Fényes Szabolcs egyik legismertebb filmslágere (Mindig az a perc a legszebb perc…) is fölcsendül, hanem azért is, mert külső felvételeit messze Budapesttől, a Zemplénben, a füzérradványi Károlyi-kastély parkjában készítették. A fényviszonyok miatt Eiben István – az attraktív fény-árnyék hatások utánozhatatlan mestere – csak a külsőket tudta kiexponálni, a kastélyban játszódó belső jelenetek már Pasaréten készültek, ahol a műteremben az eredetiség kedvéért még a radványi kastély híres csavart oszlopait is megépítették. Az izgalmakban, szerelemben és igényes képsorokban bővelkedő film azóta sokak kedvence lett, többször bemutatták a füzérradványi kastélyban is, melynek felújításakor a restaurátoroknak nagy segítségére volt maga a film és a forgatáson készült számos werkfotó. 
Kurutz Márton filmtörténész

Fényes Szabolcs filmdala pedig kora slágerévé lett : Mindig az a perc a legszebb perc…

A kommunisták által lelomolt gyönyörű kastélyt, ahol e filmet forgatták, mára fölújították :

Magyarország Csodái: Károlyi-kastély, Füzérradvány

Mindig az a perc a legszebb

Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.

Ma a csókra még csak várunk,
Menekülhetsz tőlem még,
S megmarad a forró vágyunk,
Mint egy szép emlék.
Mindig az a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.

Hiába futsz előlem,
A szíved bárhogy fél,
Szemed titokban tőlem
Szerelmes választ kér.
A szívem adnám én is,
Egyetlen csókodért.
Miért szenvedünk hát mégis?
Én jól tudom, hogy mért.

Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.

Ma a csókra még csak várunk,
Menekülhetsz tőlem még,
S megmarad a forró vágyunk,
Mint egy szép emlék.
Mindig az a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.

Tudom, hogy egy sort írnék
Akárhová jönnél,
Ha tőled bármit kérnék,
Te mindent megtennél.
Egy jó szavad, ha hívna,
Én is veled mennék.
Mert így van ez megírva
A sors könyvében rég.

Mindig az a perc a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.
Mindig az az álom volt a szép,
Mely gyorsan semmivé lett,
Amit soha többé meg nem álmodunk.

Ma a csókra még csak várunk,
Menekülhetsz tőlem még,
S megmarad a forró vágyunk,
Mint egy szép emlék.
Mindig az a legszebb perc,
Mit meg nem ád az élet,
Az a legszebb csók,
Mit el nem csókolunk.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)