Ma van a Nyári Napforduló !

Akinek ideje és alkalma engedi nézzen ma az égre ! Meg holnap is…

A naprendszer összes bolygója látszik a hajnali égen !
A Nap (június) hava végén a Naprendszer teljes pompájában megcsillogtatja magát a hajnali égbolton.

Ez év Nap (júniusa) hava a hajnali égen egy elképesztő ritka együttállást tartogat…

Nap (június) hava 17.–28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni az égbolton, egymás után sorakozva! Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa, Nap (június) hava estéjén, és a 2492 Szelek havi (áprilisi) hajnalokig nem is lehet ilyenhez szerencsénk. Le ne maradjunk róla, bármennyire későn is kell feküdni, vagy korán is kell kelni hozzá! 

Miért olyan ritka egy ilyen bolygó-együttállás?

Ennek több oka is van:

• Gondoljunk a legkülső bolygókra: az Uránusz 84, a Neptunusz pedig 165 év alatt kerüli meg a Napot, így ha egyszer elkezdenek távolodni egymástól, több mint másfél évszázad múlva érnek ismét egymás mellé.
• Ahhoz pedig, hogy az összes többi bolygó is éppen ugyanakkor legyen nagyjából egy irányban, még többet, egy bő ezredévet kell várnunk.
• A Nap helyzete is kérdéses : még ha a bolygók szépen fel is sorakoznak egymás mellé, könnyen lehet, hogy a Nap is be szeretne állni a sorba – ha csillagunk a bolygósor közepére férkőzik, semmit nem fogunk látni a bolygókból, hiszen azokat elnyomja a napfény ragyogása.

A bolygófüzér gyöngyei, és hogyan figyeljük meg őket

• Plutó: az egykori bolygó (ma már törpebolygó) a sor végén kullog, jócskán lemaradva a fényes bolygóktól. Mivel mindösszesen 14,3 magnitúdós, egy nagyobb, 20-25 centiméter átmérőjű távcső szükséges a megfigyeléséhez, de abban is csak egy csillagszerű fénypontnak fogjuk látni. Azonban mozgása a csillagos háttér előtt napról napra követhető. A Nyilas csillagképben járó törpebolygó megfigyelését érdemes 2:00 körülre időzíteni, ekkor delelés előtt jár, majdnem 20 fokkal a horizont fölött. Keresőtérkép itt található.

• A Székelyek Csillaga, a Szaturnusz: a második legnagyobb bolygó, gázóriás, ami szenzációs gyűrűrendszeréről híres. Szabad szemmel fényes, sárgás-narancssárga fénypontnak tűnik, de már egy kistávcsővel is feltűnnek a gyűrűi, így mindenképp érdemes lencsevégre tapadni. A 0,6 magnitúdós bolygó a Bak csillagkép farkánál jár.

• (4) Vesta: a legfényesebb aszteroida, ami az ismert kisbolygók közül a második legnagyobb.
  7,4 magnitúdós fényességével kézitávcsőben is könnyen látszik. A Vízöntő csillagképben 2:50 körül éri el a 20 fokos magasságot, de 2:00 körül érdemes távcsővégre kapni, mert különben lemaradunk a többi bolygóról. Keresőtérképet itt találunk hozzá.

• Neptúnusz: a legtávolabbi bolygó egy mélykékes-zöldes, hűvös világ. Nem is csoda, hogy a tenger istenéről kapta nevét, hiszen egy háborgó tengerre hasonlít a színe. Szabad szemmel nem látszik, csak távcsővel pillantható meg. Sajnos olyan távol van tőlünk, hogy nem igazán láthatunk rajta részleteket. Ahhoz, hogy korongnak lássuk, legalább 250x nagyítás kell – kékes színe azonban messziről elárulja, hogy nem csillag. A 7,9 magnitúdós bolygó a Halak fejénél szeli a habokat, ha szeretnénk nyomába eredni, ezzel a térképpel próbálkozzunk.

• A Magyarok Csillaga, a Juppiter: a bolygókirály elképesztő látványt nyújt távcsőben is – világos zónák és sötét sávok váltogatják egymást rajta, ahogy viharok tombolnak a vastag légkörében. Ha szerencsénk van, akár a Nagy Vörös Foltot is elcsíphetjük, amire 21-én, 23-án és 28-án is jó esélyünk van, 2:30-as megfigyelés esetén! A négy legnagyobb holdját viszont már kézi látcsővel is lehet látni. A -2,4 magnitúdós, tündöklő fehér bolygó a Neptunuszhoz hasonlóan a Halak fejénél fürdőzik.

• A Vérrelversengő avagy a Mars: a Vörös Bolygó ugyan még sokkal fényesebb és látványosabb lesz ez év végére, de már most is megdöbbentően vöröses színnel kérkedik az égbolton. Távcsővégen, 250x nagyításon a marsi tavaszban zsugorodó Északi Pólussapkája biztosan megfigyelhető, és az erőteljes beharapást mutató, 86%-os fázisú bolygó csorbultsága is jól látszik majd. Június 17-én az Aurorea Sinus öblei, 21-én a Sinus Meridiani, 26-án pedig a hatalmas és sötét Syrtis Major néz felénk az apró korongon, ha 3:00-kor okulárvégre kapjuk. A vörös bolygó szép lassan fényesedik, most 0,5 magnitúdónál tart, a Szaturnusznál is mélyebb vörös színe összetéveszthetetlenné teszi őt a Halak csillagkép száránál.

• Uránusz: a másik jeges óriás a Neptunuszhoz hasonlóan nehezen megfigyelhető. Szabad szemmel ez sem fog látszani, hiszen fényessége csak 5,8 magnitúdó, de egy kis kézitávcsőben már elég fényes – feltéve, ha 3:10-kor megtaláljuk a még alig 5 fokkal a látóhatár fölött járó bolygót. Kékeszöld színe szintén szokatlan a csillagok között, így ha ismerjük a pontos helyzetét, nem nehéz észrevenni a távcsőben. Nem tagadjuk, hogy kihívás megtalálni, a Kos csillagkép csillagszegény déli vidékein jár. Érdemes a tőle csak néhány fokra levő Vénuszt és az alig 3 fokra levő epszilon Arietis csillagot segítségül hívni. Sőt itt a dátum is számít: 17-én még jóval nehezebb dolgunk van, mint pl. 25-én, addigra a bolygó magasabbra kúszik az égen. Keresőtérkép helyett egy planetáriumi kép itt hasznosabb segítség lesz.

• Az Uránusz 3:10 perckor, 2022.06.20-án a hajnali keleti égen.
• Az Áldumás Csillag avagy a Venusz: belső bolygószomszédunk a legfényesebb bolygó az égbolton – ismerhetjük Esthajnalcsillagnak is. Rendkívül látványos, azonban mivel a Föld pályáján belül kering, sosem távolodik el 42 foknál messzebbre a Naptól, tehát kizárólag este vagy hajnalban láthatjuk. A Bika csillagképben járó, -3,9 magnitúdós bolygó fényessége minden bolygótestvérét felülmúlja. Távcsővel nem könnyű célpont az apró, 12”-es átmérőjű, 84%-os fázisú korong, érdemes erős neutrálszűrőt használni a megfigyeléséhez, és megvárni, amíg magasabbra emelkedik. Szerencsés esetben megfigyelhetünk rajta néhány felhőalakzatot is.
• Merkúr: a legbelső bolygó nagyon titokzatos, ugyanis már annyira közel kering a Naphoz, hogy keringése során csupán egy-két hétig van esélyünk arra, hogy egyáltalán megpillanthassuk. A maradék időben a Nap ragyogó dunyhája mögé bújik. Most is komoly kihívás lesz megtalálni. A dichotómia környékén járó Merkúr 17-én még csak 0,5 magnitúdós és 39%-os, 22-ére lesz 0 magnitúdós és 51%-os, 26-ára pedig -0,3 magnitúdós és 61%-os. Szűkös naptávolsága jelentősen nem változik, de fényessége – előnyére – nő. 4:00-kor binokulárral, vagy keresőtávcsővel keressük a Vénusztól 10 fokra járó, horizonthoz nagyon közeli bolygót.

Még eggy bolygó ami számít ! A Föld… jobb esetben a lábunk vagy az ülepünk alatt …

Ajánlott olvasmány még : Az összes bolygó együttáll a júniusi hajnali égen – Svábhegyi Csillagvizsgáló

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...