Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Lükurgosz

Lükurgosz azaz Λυκοῦργος (i.e. 820 táján) törvényhozó Szpártában. Nevéhez fűződik a szpártai állam alkotmánya, mely hosszú évszázadokig szinte változatlan formában maradt fönn.

Lükurgosz (Lycurgue) Merry-Joseph Blondel  (1781–1853) festményén (1828) – Musée de Picardie

Lükurgosz alakjáról kortárs írásos forrás vagy más, kézzelfogható tárgy nem maradt fönn, Plutarkhosz csupán egy Delphoiban látható diszkoszról számol be, amelyre Lükurgosz neve volt rávésve. Ezért is vélték már többen az ókorban is, hogy csak mondai személy. Bertrand Russell állítása szerint is mitológiai alak volt, akinek mondája Árkádiából került Spártába, szerinte Lükurgosz Zeusz szerepét betöltő helyi isten lehetett. Állítását a név jelentésére alapozza: „farkasűző”. Mitológiai voltát hangoztatta Eduard Meyer is az 1880-as években. Ezt a megállapítást vették át a kortárs magyar ókortudósok is, köztük az Ókori lexikon szerkesztője, Pecz Vilmos. A mai történetírás azonban elfogadja valós történeti létét, és hajlik arra is, hogy több tekintetben Plutarkhosznak adjon igazat…

Hérodotosz szerint még a szpártáiak voltak a legzabolátlanabb, legzüllöttebb népe Hellénföldnek…
Azután jött Lükurgosz a törvényeivel… azaz az alkotmányával…

De akad szpártái tanulság napjainkra is…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)