Nap (június) hava 8.-án…

Háromszékben, Gidófalván 1822 Nap (június) hava 8.-án született CZECZ (CZETZ) JÁNOS

Czecz János huszárszázados és Csiky N. fia magyar-örmény születésű, római kathólikus polgár.

Bemet követően 1849 Szelek (április) hava 18.-ától Ő lett az Erdélyi Sereg ideiglenes parancsnoka és egyben az Edélyi Főhadparancsnokság vezetője is Nagyszebenben.

A Habsburg Terrorban neki is bujdosóként menekülnie kellett… Egészen Argentínáig bujdosott…

Jóideig nőtlen volt, a székelység meg a magyarság magvát vesztette benne is.
Felesége 1859-től Ortíz de Rovas lett Argentínában.

2022 Nap (június) hava 8.-án 200 éves lett (volna) Czecz János…

Nem is csoda, ha ezalkalomból táncra is fakadtak a székelyek !!!

Czecz János a Kézdivásárhelyi Katonaiskolán és a Bécsújhelyi Katonai Akadémián tanult.
1842-ben hadnagy a 62. gyalogezrednél. 1846-ban vezérkari vizsgát tett, így áthelyezték a Bécsi Katonai Térképészeti Intézethez. De pályája igazán a Szabadságharccal ívelt fel…

1848 áldás (július) hava 4.-én a magyar hadügyminisztérium Katonai elhelyezési osztályának beosztott tisztje lett. E beosztásában augusztus 1.-től cs. kir. főhadnagy (a 62. gyalogezred létszámában), Mag (október) hava 9.-étől (1)- honvéd vezérkari százados, Mészáros Lázár hadügyminiszter segédtisztje, a katonai ügyek előadója lett az Országos Honvédelmi Bizottmánynál. Mag (október) hava 30–ától (27)- őrnagy, a Kolozsvár központtal alakuló erdélyi sereg (báró Baldacci tábornok) vezérkari főnöke. Nov. 23- az említett sereg ideiglenes parancsnoka lett (Bem megérkeztéig), a Csucsai szorosba visszavonult csapatok egyik újjászervezője. 1848 Álom (december) hava közepén közreműködik a császáriak támadásának elhárításában, majd Bem ellentámadásában, a sereg egyik szárnyának parancsnoka. Álom (december) hava 30.-tól alezredes, a Kolozsvárt dél felől, Tordánál fedező hadoszlop parancsnoka. 1849 január 21.-én Nagyszebennél csapataival ismét csatlakozik Bem tábornokhoz. Kitűnteti magát a Jégbontó (február) hava 9.-ei Piski Csatában (Szentandrásnál ő állítja meg és rendezi a piski hídtól megfutott sereget). Jégbontó (február) hava 12. ezredessé léptetik elő. Március 2.-án Medgyesnél, Bem távollétében, győztes ütközetet vív Puchner főerőivel. Április 8.-án kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. 1849 Szelek (április) hava 18.-ától az Erdélyi Sereg ideiglenes parancsnoka (miután Bem a Temesközbe távozott), egyben az Edélyi Főhadparancsnokság vezetője Nagyszebenben. Május 8.-án mint tábornok megkapja a Magyar Katonai Érdemjel 2. osztályát (máj. 15.). 1849 Ígéret (május) hava 29.-én súlyos lovasbaleset érte, így a nyári hadjáratban már nem vehetett részt.

A szabadságharc után bujdosott, 1850 tavaszán külföldre menekült. Távollétében halálra ítélték Nagyszebenben, 1852. júniusában. 1850-ben kiadta művét az erdélyi hadjáratról : Bem’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849…

…amely 1868-ban Pesten magyar nyelven is megjelenik…

Czecz részt vesz az emigráció mozgalmaiban. 1859-ben az olaszországi magyar légió egyik szervezője. Később Argentínában telepedik le. A Buenos Airesi Katonai Akadémia Térképészeti Intézetének megalapítója. Ő az, aki elvégzi Argentína első térképészeti felmérését.

† Buenos Aires-ben húnyt el 82 évesen, 1904 Föld (szeptember) hava 6.-án…

Gelich Rikhárd II. 109-110., Szinnyei: Magyar írók II. 477-480., Petri Edit: Czecz János, Bp., 1991., Svoboda: Die Zöglinge 687., Uő.: Die Theres. MA. II. 55., Arménia (folyóirat) 1898. 161-163., 193-196., Tört. Lapok 1897/1. 3., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 926.), XV. (ld. 907.), Közlöny 1848/29., 124., 137., 146., 160., 202., 1849/67., 102., 113., 119., portré: Hadtört. Múz. Fotóa., Gracza György IV. 485.

Czetz János, Czecz (Gidófalva, 1822 jún. 8. – Buenos Aires, 1904 szept. 6.): honvéd tábornok. Katonai akadémiát végzett Bécsújhelyben. 1848-ban főhadnagyi rangban a hadügymin.-ba osztották be, Mészáros Lázár hadsegéde, később Bem József mellett az erdélyi hadsereg táborkari főnöke s ideiglenes főparancsnoka lett. Jelentős része volt az erdélyi hadsereg megszervezésében. 1849. máj. 16-án a nagyszebeni csatában szerzett érdemeiért tábornokká nevezték ki. Világos után emigrált. Hamburgban megjelentette Bem erdélyi hadjáratáról szóló emlékiratát. Párizsban, Törökországban, majd Svájcban élt, s itt a Mont Cenis-i vasút építkezésein dolgozott. Czecz János szervezte 1859-ben az első magyar légiót Olaszországban. A villafrancai béke után argentin származású feleségével, J. M. Rosas volt diktátor unokahúgával Argentínában telepedett le. Itt katonai térképészeti intézetet alapított. 1865-től jelentős szerepe volt a Paraguay elleni háború szervezésében. Ezután az argentínai katonatisztképzés irányítójaként Buenos Airesben létrehozta a Katonai Akadémiát (Colegio Militar), amelynek 25 éven át; 1895-ig nyugdíjazásáig ig.-ja, volt. Közben 10 évig Ente Rios tartomány vízügyi rendezését irányította.

M. Bems Feldzug in Siebenbürgen (Hamburg, 1850). –

Irodalom: Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban (Bp., 1964).

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...