A szıttya Kimméria, hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым), kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között… de újabban 2014-ben a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól…

De miért is kell az oroszoknak most Dél-Etelköz ?!

Ennek bizony sok oka lehet… de vágjunk a közepébe !

Az oroszok a kisoroszoktól visszaveszik az oroszlakta területeket, sorra a Fekete-tengertől északra…
Ezek a területek a Kırım (Qırım), oroszkodón a Krím (Крым) szárazföldi kapcsolatát adják az orosz törzs-területek felé…

Egy kevésbé ismert ok a Kırım (Qırım), oroszkodón a Krím (Крым) ivóvízellátása …

Az ukránok a Kirim hazatérése nyomán lezárták a Kirim vízellátását. A Kirim édesvízellátásának 85%-a ezen a csatornán érkezett a Váruból azaz a Dnyeperből… A „művelt” Nyugat elfelejtett fölsikoltani a kiszomjaztató határozat alkalmából, sőt annak nyomán sem tiltakozott senki alapvető emberi jogokra hivatkozva. Az internáci világnak a Kirim félsziget lakosságának ivóvize vagy annak hiánya meg se kottyan !

Az Elon Mask békejavaslata gyanánt elíresült négy pontnak is ez az eggyike : Vízellátás Kimmerföldnek, Conan, a barbár hazájának, a ma Oroszország uralma alatt élő Kırımnak helyesebben írva a Qırımnak…

Elon Muskot elküldték a kistaknyok mert ingyen kapják a fegyvert már egy esztendeje… Inkább háborúznak… Minek is a béke ? Minek is a megeggyezés ?

Jelenleg egy igen hosszú arcvonalon, de a Dánu Apara, hun nevén Vár vagy Varu azaz a Dnyeper folyó partján éppen Kherszon(észosz) tájékán zajlik a háborúság…

Herszón a hajdan hellén Kherszonészosz egyre gyakrabban szerepel a hírekben…
A fönti terképen a Kırımot vízzel éltető folyó, a Varu, ukránkodón a Dnyipro torkolatában áll bó 2000 éve Kherszonészosz Χερσόνησος (latinkodón Chersonesus) : hajdan hellén városállam a szıttya Kimmériában a mai (szintén görög eredetű) Szevasztopol mellett; jelentése ’félsziget’, a (középkori) bizánci görögben rövidülve: (K)Herszón Χερσών. Az i. e. 4. századbeli alapításától az 1300-as évek nomád (mongol-tatár) dúlásáig maradt fenn, majd a helyén újjáalapították. A bizánci görög (K)Herszón Χερσών-ból eredő keleti szláv neve Корсунь, Korszuny volt, majd nagy és kisorosz nyelven Херсонес, Khersones; de újabban csak megint a (már klasszikus) bizánci alakjában ejtegetik…

Ajánlott film és írás : KRÍM – AZ ÚT HAZA !

A szittya Kimméria, a tatár Kırım (Qırım), oroszkodón Krím (Крым), ukránkodón Krim (Крим) hellénül-görögül Taurida (Ταυρίδα) a tatárok leverése (1783) óta orosz.

Igen… igen ! Újra kell tanulnunk Etelköz teljes földrajzát ! A szovjet-orosz nevek nyomulása után most (többnyire) az abból torzult ukrán helynevekkel (f)árasztanak el bennünket… miközben nekünk is megvannak rá a neveink… Minden antihun és antimagyar nyomulás ellenére fönnmaradt a nagyorosz Dnyeper, a kisorosz Dnyipro régi (ó-rossz előtti) hun neve is: Var talán a szıttya Varu nevéből…

A Dánuapara vagy Varusztána a hellén Borüszthenész ma többnyire Dnyipró néven csúfoltatik az ukránkodó hírekben…

• Oroszul: Днепр, Dnynepr [ejt: Gynyepr]; korábbi betűzete szerint Днѣпръ (keményjellel a végén) innen a magyarban e folyó bevetten oroszkodó Dnyeper neve…
• Kisoroszul (ukránul): Дніпро, latin-betűkkel : Dnyipro, [ɟɲiˈprɔ]; poetic Дніпр, Dnipr; korábban Дніпер [ejt: Dnyiper], régebbi alakban Днѣпръ Dnyipr, [ejt: Gynyipr]
• Fehéroroszul, belarusszul: Дняпро, latin-betűkkel : Dnyapro, [ejt :dnyaˈprɔ], vagy Днепр Dnyepr, [ejt: dnyɛpr]

Ezek a szláv nevek természetesen mind egy közös keleti ószláv Дънѣпръ (Dŭněprŭ) alakból származnak, amely a kiszorított korábbi őslakos szıttyáktól származott rájuk. A szarmata *Dánu Apara („Távol(i) Folyó”) párhuzamban a Dnyeszter („Közel(i) Folyó”) nevével a szıttya *Dánu Apr („Mélly Folyó”) nevéből eredhet, minthogy nemigen van rajta gázló, így nem könnyű átkelni rajta… E szıttya folyónévből fakad a kései őkorban a Danaprisz (Δαναπρις) is. Ez a Dánu meg Dana természetesen a Duna meg ősi Don folyóink nevével is összecseng, mert szervesen összefügg… (ha nem is összefoly)

Az Etelküzünket átszelő széles folyó másik szıttya neve *Varusztána, amelyből ered hellén-görög neve is : a Borüszthenész (Βορυσθενης) latinkodón Borysthenes.

E Borüszthenész névből fejlett a költői latin neve, a Boristhenius is…

A hunok e folyót állítólag Var néven emlegették a ‘széles’ szıttya *Varu neve nyomán…

Nagy Ó-Bolgárország idején Buri-Csaivolt a neve, majd a Kijevi Rusz idején Славу́тич Szlavútics. E neve még mindig él az Igor hadjárata ószláv rege nyomán. Ugyanilyen néven alapítottak települést utóbb a Csernobili menekültek is. 

Ez a kipcsák kun Üzeü talán a magyar Űzővel is ősszefügghet, minthogy errefelé űzhették Hunor és Magor eleink a Csodaszarvast is…

 A Kırımi azaz Qırımi tatárok Özü, a mai törökök meg Özü vagy Özi néven emlegetik…

A Borüszthenész (Βορυσθενης) latinkodón Borysthenes egyébiránt összefügg az Etil (Volga) folyó óhellén Οαρος Oarosz nevével is, amely latinul Oarus. Ez is a szıttya ‘széles’ jelentésú *Varu alakból ered…
Talán az angol ‘evező’ oar(s) neve sem véletlen hasonlatos e hajdan gyakran evezett folyó nevével…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...