Scroll To Top

Aki uzsorásokat nem ütlegelt, az nem élt őszintén krisztusi életet !

Lenau szülinapján

Kalendárium, Szülinap(ok) 2012. aug. 15.

1802 augusztus 15.-én Csatádon (Torontál vármegyében) született Nikolaus Lenau, eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, honi német(ajkú) költő.

Nikolaus Lenau

Apja uradalmi írnok volt Csatádon. Könnyelmű életmódja igen sok bánatot okozott a költő édesanyjának, akinek folytonos szomorúsága nagy befolyással volt a költő később kifejlődött búskomorságára.

Nicolas Lenau szülőháza

Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette kedélybántalmait, s életének utolsó hat esztendejét a döblingi pszichiátriai szanatóriumban töltötte, Széchenyivel egy fedél alatt, és ott is halt meg.

Lenau műveinek hangját a világfájdalom és a melankólia határozza meg. Tájköltészetében új, expreszív nyelvet talál.
Kora szabadságeszméinek kifejezője politikai lírájában, és eposzaiban (Johannes Žižka; Az Albigensek) is.

Érdekes darabja a Savonarola (1837, verseposz) is.

Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára.

Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836) (Magyar Nemzeti Galéria)
Nikolaus Lenau A három cigány című allegorikus költeményének illusztrálása

Német nyelven és magyar fordításban több kötete jelent meg.

Egyik legnagyobb irodalomtörténészünk, Szerb Antal így ír Róla:

„Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki.”A világirodalom története. (Magvető Kiadó, Bp, 1989. 599. o.)

Szülőfalujában a ma oláh (romániai) megszállás alatt élő Csatádon, mai nevén Lenauheimben a 18. századi postaállomás és fogadó, ma Lenau-múzeum. Nikolaus Lenau szobra pedig a polgármesteri hivatal előtt áll…
Csatád másik nagy szülötte Járosy Dezső (1882. december 7. – Eger, 1932. szeptember 13.) bánsági magyar zeneesztéta, kritikus, orgonaművész, zeneszerző. Neki emléke nincsen…

Ajánlott oldal: Lenau Egyesület: http://lenau.hu

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

HUSZT – 2014

dec. 29.
HUSZT – 2014
HUSZT – 2013
HUSZT – 2013
dec. 29.

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)