1937. Ígéret (május) hava 30.-án a kormányzó jelenlétében avatták föl 12 ezer szegedi hősi halott emlékművét, a Hősök kapuját…

Az első világháború hősi emlékei Szegeden (részlet)

A Hősök kapuját, 12000 szegedi hősi halott emlékművét, 1937. május 30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl. Klebelsberg elgondolása volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét is ki kell alakítani. Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony sugárút két első épületét, az újonnan fölépült tanítói internátust (ma Ságvári Endre gimnázium) és az egykori DEMKE-palotát, a későbbi Horthy (ma József Attila és Irinyi János) kollégiumot hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester 1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen, és az összes szegedi hősi halott emlékét hirdesse. A további munkát e gondolat irányította.

A sugárutat három ívben átboltozó kaput Pogány Móric (1878-1942) tervezte. A két épület összhangját úgy teremtette meg, hogy leverette a Horthy-kollégium gazdag, ún. magyaros szecessziós díszítőelemeit. A két épület falaira sötétszürke, kavicsos nemesvakolatot tervezett, és ezzel komoran ünnepélyes, monumentális falsíkokat kapott. A sötétszürke szín mind az emlékezéssel, mind a freskók szürke hátterével összhangban van. Az épületeket egy-egy íveléssel a falsík és a járdaszegély között, majd innen az úttest fölött átboltozta, és benne két szintet alakított ki. Az építési munkák vállalkozója Erdélyi András és Ottovay István volt.

A boltívekre Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festett freskókat. Segítője Stefán Henrik volt. Akkoriban ez volt az ország legnagyobb freskója; a sajtóhírek szerint a világon sem volt nagyobb. A középső, a nagy boltív merőleges tengelyében (feje a Dóm, lába a nagyállomás felé esik) a kitárt karú, ítélkező Krisztus csaknem 8 méteres alakja a jövőbe vetett hit szimbóluma. Lábánál harsonás angyalfejek, jobbján az elesettekért gyertyát égető barátok. Mellettük fiaikat sirató anyák, akiknek örökké fülébe jajveszékel a lélekharang. A barátok jobbján az özvegyek és az árvák. Lentebb fakeresztes katonasírok, az elsőben rohamsisak. Ez a Hit oldala. Szalagfölirata: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. A főalak balján a lovon ülő kormányzó rohamra vezeti a föltűzött szuronyú, rohamsisakos katonákat. Ez a Tett oldala. A város felőli keresztboltozaton két kisebb freskó van. Az egyiken a montellói fa, tövében földre rogyott és rémülten összebúvó katonák. A háborúban híressé vált ez a fatörzs, mert kiszáradt a több száz fölfogott golyótól, védve a szegedi bakákat. Hazahozták és a városi múzeumnak ajándékozták. A boltív déli oldalán üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Tisza felőli keresztboltozat északi oldalán huszárok kivont karddal rohamra indulnak. Folytatása hátborzongató vízió: átlátszó fehérre festett halott katonák a fejük fölé emelve cipelik a háború keresztjét. A freskóegyüttes a háború borzalmait, a túlélők fájdalmát tárja elénk. A fölszabadulás után előbb Horthy fejét, 1949 végén az egészet bevakolták.

A középső boltív déli oldalának a körívén ez a fölirat volt: Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet. Az északi oldalon ez állt: Hősi halált halt hű fiainak emlékét őrzi az élet. Ezeket is eltávolították. Két oldalon a Porta heroum fölirat megmaradt.

A középső boltívet tartó északi pillérek előtt, fali konzolokon áll az Élő katona és a Halott katona mintegy kétszeres életnagyságú mészkőszobra, Lőte Éva. (sz. 1906.) alkotásai. Az egyik a kemény, harcias, puskáját erősen markoló katona, akinek lába alatt dobban a föld. A másik, a megdicsőült hős megmerevedett alakja, csak bakancsa hegyével érinti már a földet.

A 200X280 cm-es pillérekre 16 darab, nagyméretű mészkőtáblát erősítettek, ezekre kerültek volna a hősök nevei. Erre pénz hiányában nem került sor. Ma plakátokat ragasztanak rájuk.

Apró Ferenc

Forrás: Szegedi könyvtári műhely, 1985. 1. sz. 6-15. oldal (a részlet a 13-14. oldalról származik)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...