Scroll To Top

Nem kérünk az iszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !

Borisz Paszternák szülinapján

Kalendárium, Szülinap(ok) 2020. febr. 10.

Borisz Leonyidovics Paszternák (Бори́с Леони́дович Пастерна́к) Nobel-díjas (1958) kommunista szovjet zsidó költő, esszéíró, műfordító, író Moszkvában született 1890 február 10.-én és Peregyelkinoban húnyt el, 1960 május 30.-án. 

Paszternák 1908 táján.

Leonyid Paszternak zsidó festőművész és Roza Kaufman zsidó zongoraművésznő fia.

Borisz paszternák, apja Leonyid festményén

A család azzal kérkedett, hogy Izsák Abrabánel, a hírhedett portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.

Paszternák kommunista zsidó elvtársai között Eizensteinnnel meg Majakovszkijjal…

A kommunista népirtás nagy költője Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek munkatársa lett. Az októberi kommunista forradalmat tisztítótűznek nevezte.

Később elfordult a kenyéradó kommunista köreitől és az 1948 és 1955 között írt nagyregényében, a Zsivágó doktorban (До́ктор Жива́го) markáns kritikát fogalmazott meg. Az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét rajzolta meg. 

Doktor feltrinelli.jpg
Felltrinelli orosz kiadásában

Az olasz kiadó, Giangiacomo Feltrinelli sürgetésére 1957-ben kicsempészte e regényét a Szovjetunióból Milánóba, így az meg is jelent Olaszországban majd több nyugati államban.

1957 enyészet havában (novemberében) jelent meg az olsz változat Felltrinelli kiadásában

Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times olvasottságát – 1988-ig nem is jelenhetett meg kommunista hazájában.

Boris Pasternak 1969.jpg
Borisz Paszternák 1959-ben

1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat. Nem csak szokványos kiadók, de maga a CIA is tömegével nyomtatta e könyvet a szovjet rendszer megbuktatására. A Szovjetunióban az őt éltető rendszer elárulásáért politikai kampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát méltán árulónak minősítették. Belső emigránsnak nevezték. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. 

Paszternák Peregyelkinóban 1959-ben

A Szovjetunióban maradhatásáért gerinctelenül visszautasította az irodalmi Nobel-díjat is, majd addig emésztette magát, hogy hamarosan meg is halt… állítólag tüdőrákban…

Leghíresebb műve végül David Lean filmváltozatában Doktor Zsivágó címen lett világhírű 1965-ben. De ezt Ő már nem érhette meg…

Paszternák-múzeum Peregyelkinóban

… és mindenkinek ajánlott az örökérvényű film is, amely a regényéből készült…

Magyar női szereplő is akad benne… aki éppen a kommunizmus népirtó terrora elől menekült Amerikába… ahol e filmet forgatták…

Ajánlott még :

MURÁTI LILI 110. SZÜLINAPJÁN…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Budai Váralagút
Budai Váralagút
febr. 10.

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

MSZMP – MSZP – MZP

2022 febr. 10.
MSZMP – MSZP – MZP

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)