Európa szívéből
1302 Áldás (július) hava 11.-én folyt a Kortrijki csata – francossan a Courtrai csata
E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával.
Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat !
De érdemes az örömünnepeikben is velük ünnepelnünk !!!
Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302. Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandri(ai) Kortrijk (franciául: Courtrai) városa közelében.
Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.
A csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.
Becslések szerint mintegy 75 főnemes, ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20.000 főre becsülték a francia veszteségeket.
A csata emléke a franci-flamand autópálya mellet is látható és olvasható.
„ 11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.”
http://www.kortrijk.be/1302
Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.
A flamand oroszlán – Flandria zászlaján
A belga flamand közösség (Csonka-Flandria) minden év július 11-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki csata [ejt: Kortrájki csata] emlékére. Bizonyára a francia megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…
A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „oláh Erdély” dákóromán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfranciásodó Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.
Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke népesség, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…
Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] (
hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( hallga!); (franciául: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…
A „Dűnegyházi vész„, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak ! A megszállt és elfranciásított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…
No persze igen „aljas” módon tüzérségi szünet mellet hagytak 3 napot szedelődzködni a patkányként menekülő angoloknak… akik azóta ezerszer bizonyították, hogy ez sem érdemelték meg !
Sz.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
