Scroll To Top

Nem kérünk az iszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !

Horthy Miklós beszéde a bűnös Budapest fölszabadulása napján

Ma is tanulságos a Kormányzó Úr beszéde, melyet a Vörös Terror eltakarítása nyomán, a főváros fölszabadítása napján mondott e napon (102 esztendeje)…

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös városba, Budapestre.

Filmen is fönnmaradt ez az esemény a még néma Magyar Filmhiradó közreműködésével:

Horthy Miklós beszéde
1919 november 16.-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében.

A beszéd fönnmaradt eredetijét az antimagyar rasszista öncsövező (youtube) persze törölte…
Így csak kommentárral hallhatjuk e történelmi beszédet, amely a fölszabadulás napján elhangzott…

https://www.youtube.com/watch?v=0GlVgw7s9LM

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz…

De mi újság a ma is antihorthysta Vörös Szegeden?! Ahonnan Kormányzó Urunk a bűnös főváros fölszabadítására indult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén:

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak olyan szégyentelen agymosottak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is fortélyos félelem igazgat.
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a magyarok holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat egyszer!

Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése
A Horthy-korszak téves értékelése

Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – idézi Horthy Miklóst a kerek évfordulón a Magyar Hírlap Babucs Zoltán által jegyzett megemlékező cikke.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)