1941 április 11.-én kezdődött meg a Délvidék fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk négy nap alatt visszafoglalta a Trianoni Békediktátum nyomán elve(sze)tt Bácskát, Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Mura-vidéket is.
Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása
Az 1938 november 2.-ai Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is. Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett Második Bécsi Döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. (Dél-Erdély sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt.)
Fontos és kevéssé ismert előzmény : 1918 november 25.-én Újvidéken a megszálló szerb és francia csapatok szuronyainak védelme alatt a radikális párti, magyar- és zsidógyűlölő, egyébként elítélt gyilkos Jaša Tomić „nemzetgyűlése“ a Délvidék lakosságának 55,34 százalékát kitevő magyar és német többségnek, valamint a lakosság 6 százalékát tevő románoknak a teljes kikapcsolásával „kimondta” Bácska, Bánát és Baranya csatlakozását a Szerb Királysághoz.
Alig több mint 20 esztendő magyarellenesség múltán…
A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.
Tanulságul ajánlott : A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA
Az egyensúlyt kereső Teleki Pál – föltehetően a német nyomás ellensúlyozására – rendezni kívánta a viszonyt Jugoszláviával. Ebben Hitler hallgatólagosan támogatta, hiszen úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, míg háborúba bocsájtkozik Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940 december 12.-én Nándorfehérváron (bevett óbolgár nevén „Belgrád”-ban) írták alá. A délszláv állam 1941 március 24.-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.
A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28.-án meg is kapott –, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki föloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, tudniillik Nagy-Britannia közölte: Ezt háborús oknak tekintené! Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28.-ai ülésen a föltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, azzal Jugoszlávia mint államalakulat fölbomlik; ha a Délvidéken a jugoszláv (rác) atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást.
A bevett hiedelem szerint Teleki a felelősség súlya elől április 3.-án az öngyilkosságba menekült. A jól megkomponált „gyávaság” persze aljas politikai gyilkosságot is palástolhat… (Nekem ez megingathatatlan meggyőződésem.)
Teleki helyére Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6.-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de – a magyar vezetés megkönnyebbülésére – nem üzent hadat.
Azután a következő napon megkezdődött Szeged jugoszláv légitámadása.
Meg más déli városainkban is (Pécsett, Siklóson)…
A délszlávok ezzel durván megszegték a Jugoszláv-Magyar Örök Barátsági Szerződést !
1941 április 10.-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét.
A magyar csapatok pedig csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba, mire Jugoszlávia már felbomlott, bennünket bombázott, így az örök barátsági szerződést sem mi sértettük meg. A vezetés attól is tartott, hogy – mivel a németek már Nándorfehérvár (máig bevett óbolgár nevén „Belgrád”) környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények…
A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni gúnyhatárt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a fölbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik (rác fasiszta) milícia és polgárőrség tanúsított.
1941 április 11.-én vette kezdetét a még 1918 november elején megszállt, majd a Trianoni terror-diktátum által elcsatolt Bácska, Drávaszög, valamint a Muraköz és Muramellék fölszabadítása, a Magyar Anyaföldhöz való visszacsatolása….
1941 áprilisában a népeinek akarata ellenére összetákolt, majd monarchofasiszta diktatúrával fönntartott Jugoszlávia megszűnt és alkotó elemeire bomlott. Jugoszlávia fölbomlásával a történelmi Dél-Magyarország területe a német katonai közigazgatás alá rendelt Bánság (Bánát) kivételével hazatért Magyarországhoz.
A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23.-ára fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.
Még ennél is sokkal fényesebb lehetőség lett volna – ugyanilyen föltételekkel – a Délvidék végleges visszatérésére az USA 1991-ben Jugoszlávia ellen indított hadjáratában, de a pipogya ál-magyar vezetés a történelmi lehetőséget gyáván elszalasztotta. Máig sem vonta felelősségre a Haza szégyenét a Magyarság.
Hazatért 1941 április 11.-én 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület…
Ezzel az ősrégi magyar területtel a szerb-magyar barátságot is könnyebb lenne ápolni…
Magyarország Trianonban megállapított csonka területe ezzel 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része végre újra a határaink közé került.
A második világháborús vereség és a máig elszámoltatatlan Délvidéki népirtások után az 1947 február 10.-ei Párizsi Béke visszaállította Magyarország 1938 előtti gúnyhatárait. Semmisnek mondta ki az Első és a Második Bécsi Döntést. Sőt Csehszlovákia (a hitlerista Szlovákia népirtó „érdemeit” feledve) megkapott még három Pozsony környéki magyar falut is a Duna jobb partján.
A Párizsi Béke kirekesztő, rasszista döntései nyomán így elveszett a magyar Délvidék megint…
A közben – a háború végnapjaiban és azt követően – lezajlott Délvidéki Holokauszt százezernyi magyar áldozatának hozzátartozói pedig sohasem kaptak semmiféle kárpótlást, míg más népek fiai, meg unokái, dédunokái jóval kisebb sérelmekért is máig pancsolnak a hasonló okokból kialkudott vagyonokban…
De lássuk a Hazatérést!
Délvidék-induló – Ferenc József-csatorna
A Délvidék visszatérése – 1941
Ma minden magyar eggyütt énekli a Délvidék Indulót…
Bácska, Bánát akarja,
Vissza legyen csatolva,
Visszatér még a Délvidék!
Zombor, Zenta, Szabadka
Hazavágyó magyarja
Ezt akarja megélni még!
Piros-fehér-zöldben
Ragyog majd már
Duna Tisza közt a / Újvidék után a
Magyar határ!
Bácska, Bánát akarja,
Vissza lessz az csatolva,
Visszatér még a Délvidék!
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány
Ajánlott olvasmány még: Szeged jugoszláv légitámadása
És végül… Aki Magyar, emlékezik :
A DÉLVIDÉKI MAGYAR HOLOKAUSZT KÉPEKEN…
DÉLVIDÉKI HOLOKAUSZT – 70 ÉVE!
A Délvidéki Holokauszt 70 éve történt ! Iskoláinkban ma sem oktatják tananyagként ! Mások holokausztját igen, de a magunkét nem ! Egészen különös ez az önmegtartóztatás…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...