Európa szívéből
Az Első Bécsi Döntés évfordulóján minden magyarnak emlékeznie kell.
Egy szebb korban nemzeti ünnepet is ülnénk a Dél-Fölvidéken, amely természetesen magyar !
Néhány ezer éve az. Most meg százegynéhány esztendő után az lesz majd megint…
A görögök csaknem félezer évet, a zsidók meg csaknem kétezer évet vártak a saját szabad országukra.
Hát százegynéhányat akár mi is kibirunk…
A soviniszta cseh területéhség által összetákolt ország nemzetiségi viszonyai meglehetősen tót-barát módon (tót-propagandisztikusan) ábrázolva…
Nem csoda, ha egy ilyen internáci terror által támogatott tákolmány hamar szétesett…
1938 szeptemberében a Müncheni Egyezmény értelmében Németországhoz kerültek a cseh országrészek többségében német lakosságú határvidékei, azaz a Szudétavidék (29 ezer km², 3,4 millió lakos).
Azután diplomáciai kötélhúzás kezdődött a csaknem 20 éve megszállt magyar Fölvidék hazatéréséért…
„… Oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán
1939 márciusában a maradék Csehszlovákia is darabokra hullott: a cseh országrészeket a németek Cseh–Morva Protektorátus néven bekebelezték a hitleri Harmadik Birodalomba (49 ezer km², 7 millió 1.). Ugyanakkor német bábállamként megalakult az első Szlovák Köztársaság (39 ezer km², 1940-ben 2,6 millió lakos)… Kárpátalja pedig végre hazatért Magyarországhoz (12 ezer km², 665 ezer lakos).
1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés Magyarországnak ítélte a Fölvidék déli peremét, Szlovákia és a Kárpátalja döntően magyar lakosságú déli sávját (12 ezer km², 1,1 millió lakos).
A cseh terror alól 1939-ben fölszabadul az Észak-Fölvidék „Szlovákia” néven…
A szlovák sovinizmus és fasiszmus nagy virágkorában tombolt a nemzeti tót öntudat. A magyar koronához való ésszerű visszatérés helyett mennél nagyobb magyar földeket áhítottak kiszakítani maguknak… A mi kitanított tótjaink…
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Felvidék…
Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által fölkért két döntőbíró, Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter 1938 Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
A magyar nemzet szégyene, hogy talján barátunk és jótevőnk, gróf Ciano szobra máig sem áll ! De még utcák sem őrzik a neve hírét, amíg népirtó, nemzetsírásó komcsik nevei tolakszanak mindenütt a látkörünkbe…
Pl. Budán ZSIGMOND KIRÁLY ÚTJA ma is egy internáci komcsi, Frankel Leó nevén szégyenkezik !!!
Az avítt kommunista utcanevek új keresztelőjénél Galeazzo Ciano neve kell derengjen az Első Bécsi Döntés fényében e napon, minden magyarnak…
A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.
A Trianonban elbitorolt területekből 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) jutott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, amiből 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa…
Cselényi József – Mindent vissza
Mindent vissza!
Ipolyságon magyar zászló,
De még vár Komárom.
A pozsonyi sétatéri hív,
S a kassai várrom,
Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe
Jelszavunkat issza,
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.
Vissza a szép Felvidékünk
Minden hegyét, völgyét.
Vissza a dús erdeinknek
Minden egyes tölgyét.
Folyóinkat, melyek vizét
A mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.
Vág völgyében magyar nóta
Száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még
Őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly, s a kis Hernád
Vize ma még tiszta
De piros lesz, ha nem kapunk
Mindent, mindent vissza!
E korabeli magyar nóta ma minden magyar gyermek alapdala kell hogy legyen ! Hiszen…
Gyáva népnek nincs Hazája !!!
A nóta értékét is visszaadja: Mindent vissza – Legyen úgy, mint régen volt – Cselényi József énekel…
A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt kitőrő örömmel fogadták fiainkat.
1938 november 10.-én a Magyar Honvédség bevonul a fölszabadult magyar Losoncra…
Ajánlott olvasmány az előzmények jobb megértéséhez:
Fülek ( németül Fileck, tótul Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek az anyanyelve magyar…
Olvasói válaszlevél:
Kedves Laci. Tudod, mennyire foglalkoztat ez a kérdés, a trianoni határokon kívül a Felvidéken jártam legtöbbet.
Egyetlen mondat döntött abban, hogy 1945-ben miért nem tértek vissza az anyaországhoz (mert sokan így nevezték közülük is) a szlovákok. Benes megkérdezte egyiküktől: hol akartok ülni a béketárgyaláson, a győztesek vagy a vesztesek oldalán? Mert akkor lesz megint Csehszlovákia. Hát lett, Benes dekrétumokkal, kassai kormányprogrammal.
Baráti üdvözlettel: Leksi
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
