Scroll To Top

Aki uzsorásokat nem ütlegelt, az nem élt őszintén krisztusi életet !

Családi körben – Arany János szülinapján…

Kikelet (március) hava 2.-án…

Arany Jánost köszöntjük a szülinapján

Családi kör költeményével… a tizedik gyermeket…

Arany János : Családi kör – Oszter Sándor szavalatában

Szülei féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc idősebb testvére közül már nyolcat előtte elvesztettek… Így Arany számára ez a nagycsaládi idill soha meg nem adatott…

Arany János : Családi kör – Mensáros László szavalatában

Arany János nagy Bihar vármegyénk (ma Románia megszállása alatt álló) Nagyszalonta községében született 1817 március 2.-án. 

Édesapja, Arany György családja még Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor.

Arany János születésekor a szülei már nem voltak ifjak. Mindenben körülrajongták a kései ajándék-gyermeküket, aki szüleitől tanult írni-olvasni is, és apjától hallott először a hajdúság mondáiból.
A veretes régi magyar nyelv annyira mélyen ivódott az érzékeibe, hogy később is mindvégig idegenkedett a (neolog) nyelvújítástól…

Szalontán csodagyerekként cseperedett… a kis „hallgati ember”…

Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)

Arany János (Barabás Miklós festményén, 1848-ban)

Arany nevezetes volt arról, hogy a magyar nyelv egyik legnagyobb ösmerőjeként páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt…

„Családi kör” költeményével köszöntjük ma a tizedik Arany-gyermeket…

Ajánlott olvasmány: Arany János gyermek- és ifjúkora

1848-ban Barabás Miklós lithográfiáján

Sz.

Ajánlott olvasmány : 

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020
ÉNEK ARANY JÁNOSRÓL
Arany nyomában
ARANY NYOMÁBAN

A nagykőrösi magyar éjszakában
Így bandukoltál akkor, mint ma én,
Rossz csillagok jártak szegény hazádra
S te voltál itt a biztos, méla fény.

Gyalu, Magyarság 1925 március 29.-én…

Arany János : Családi kör – Szabó Gyula szavalatában

és…

Arany János : Családi kör – Gáti József szavalatában

az antimagyar „jogvédő” hivatal kirekesztő rasszizmusa miatt ma sem nézhető…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)