Áldás (július) hava 15.-én…

1900 Áldás (július) hava 15.-én született Passuth László, magyar író és műfordító Budapesten. 

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 

1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. A „Kincses Kolozsvár” termékeny szellemisége, gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját. Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre.
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben. A monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg, hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba, nagy ünneplésben volt része: úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.
Ajánlott olvasmány : Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka – Passuth László

Úri magyar fölmenői és magas műveltsége miatt a nemzetvesztő kommunisták természetesen üldözték és be is tiltották. 1956 után enyhült a nyomás… újra megjelentek remek írásai…

Rendkívül alapos filológiai fölkészültséggel, igen kifinomult stílusban írt.

A mai napig a legkedveltebb a „Spanyol Trilógia”, melyben a spanyol Habsburgok világuralmáról, majd a hanyatlásáról regél. (Esőisten siratja Mexikót, Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester)

Olvasásában is hanyatló korunkban érdekes jelenség, hogy míg életében azzal vádolták Passuthot, hogy túl könnyű kézzel ír, a ma olvasói meg egyre nehezebben birkóznak meg a Passuth-művekben sorjázó veretes kifejezésekkel és körmondatokkal.
Passuth László írói névjegye volt, hogy hatalmas történelmi tablókat festett, így a cselekmény-bonyolítása is dagályosabb, hömpölygőbb, mint amit napjaink olvasói elvárnának.

Ajánlott olvasmányok:

• Eurázia (regény) Athenaeum, Bp., 1937
• Esztergomi symposion; s.n., Bp., 1937 (Apollo-könyvtár)
• Esőisten siratja Mexikót (történelmi regény Hernando Cortezről, Bp., 1939);
• Nápolyi Johanna (regény) Athenaeum, Bp., 1940
• A lombard kastély (regény) Athenaeum, Bp., 1942 k.
• A bíborbanszületett (történelmi regény, Immanuel császár élete és III. Béla magyar király indíttatása, Bp., 1943);
• Forgóajtó; Athenaeum, Bp., 1944
• Felhő és oázis; Bibliotheca-Officina Kiadó és Ny., Bp., 1946
• Fekete bársonyban (regény); Athenaeum, Bp., 1946
• Idegenek (regény); Dante, Bp., 1949

1949-től 1956-ig a komcsi kirekesztősdi idején tiltás alatt állt, csakis fordításai jelenthettek meg.

A méltatlan mellőz(tet)és évei után 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, bár csak a „(meg)tűrt” kategóriában, de a hatalom már nem gördített akadályokat az elé, hogy művei külföldön is megjelenhessenek…

• Sasnak körme között (történelmi regény Zrínyi Ilonáról, Bp., 1956);

• A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története; (Zeneműkiadó, Bp., 1957)
• Négy szél Erdélyben (történelmi regény a Báthory családról (Báthory István és kora), Bp., 1957);
• Lagunák (történelmi regény, betekintés Giorgione szerelmi életébe, Bp., 1958);

• Megszólal a sírvilág (regény) Móra, Bp., 1959
• Édenkert az óceánban. Bougainville felfedezi Tahitit; Táncsics, Bp., 1959 (Útikalandok)
• Sárkányfog (történelmi regény a Báthory családról, (Báthory Zsigmond és kora), Bp., 1960);
• A harmadik udvarmester (regény) Szépirodalmi, Bp., 1962
• Ravennában temették Rómát (történelmi regény Nagy Teodorikról, Bp., 1963);
• Aranyködben fáznak az istenek. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
• Kutatóárok. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1966
• Madrigál. Carlo Gesualdo életregénye; Zeneműkiadó, Bp., 1968
• Rézkor (önéletrajz, Bp., 1969);
• Örök Hispánia; Gondolat, Bp., 1969 (Világjárók)
• Hétszer vágott mező (történelmi regény, 1-2. (III. Béla halálától II. Endre haláláig) k., Bp., 1970);
• Nápoly; Zeneműkiadó, Bp., 1972 (Muzsikáló városok)
• Találkoztam Esőistennel; Szépirodalmi, Bp., 1972
• Gyilokjáró (regény) ; Szépirodalmi, Bp., 1973 (önéletrajz)
• Tört királytükör (történelmi regény (Luxemburgi Zsigmond koráról), Bp., 1974);
• Emlék és folytatás (regény) ; Szépirodalmi, Bp., 1975
• Tornyok árnyékában; Szépirodalmi, Bp., 1977
• Barlangképek (regény) ; Szépirodalmi, Bp., 1978
• Medúzafej (regény) ; Szépirodalmi, Bp., 1979
• Víz tükrére krónikát írni (történelmi regény, (Mo. 1540-1571 között), Bp., 1980);
• Tíz esztendő, tető alatt; Szépirodalmi, Bp., 1981
• Anselmus (regény) Szépirodalmi, Bp., 1983
• Perszephoné; Enciklopédia, Bp., 2011

Balatonfüreden húnyt el 1979 június 19.-én

„Évtizedeken át ő volt a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író. Ezt tulajdonképpen életében sem, halála óta sem bocsátották meg neki az irodalom bennfentesei.”
(Hegedüs Géza)

Passuth Lászlóról mind a mai napig nem született átfogó monographia.
Könyvei eggyöntetű sorozatban sem jelentek meg soha.
Ez a munka még mind ránk vár…

Passuth Lászlóról…

Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka – Passuth László

Passuth, a történelmi regényíró és emlékíró, Kokas Károly értekezése 
(SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja, 2022. május 30.)

Komáromi Csaba cikke Passuth László irodalmi örökségéről az irodalomismeret.hu-n

Passuth László olvasmányos olvasmányai, Dippold Pál írása a MANDÁ-n (2014. június 19.)

Az „ismeretlen” Passuth László – Beszélgetés Passuth László lányával, Passuth Krisztina művészettörténésszel (Új Ember, 2005. augusztus 21.)

Passuth László őszinte változatai (cultura.hu, 2020. július 23.)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...