Mag (október) hava 14.-én …

1827-ben e napon született Gróf Zichy Mihály magyar festőművész, grafikus († 1906)

Pesten Marastoni Jakabnál, majd Bécsben Waldmüllernél tanult.
Zichy Mihály az orosz cári udvar festője volt, aki húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – egészen haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban.

Több kirándulást tett a Kaukázusba. Fölkereste azokat a helyszíneket, amelyeket Lermontov műveiből ismert. Ezek a költeményei képi megjelenítésére ihlették Őt : A Terek ajándéka, A tengeri cárleány, A sellő, Az angyal.

Szevasztopolon keresztül érkezett Grúzia (Georgia) fővárosába, Tifliszbe. Zichy Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében meleg fogadtatásban részesült. 

Zichy grúziai tartózkodása kezdetén a haladó khartvéli értelmiség, az orosz forradalmi demokrata eszméktől áthatottan, nagy tervet kívánt megvalósítani Sota Rusztaveli híres eposzának díszkiadását.
Ilja Csavcsavadze kérte föl Zichyt e képekre, aki önzetlenül, ingyen vállalta e föladatot

»Zichy Mihály életének s művészetének teljes és igaz értékelése mindmáig nem történt meg. Nem könnyű, nem kis feladat ez. Maga Zichy még 1876-ban a következőket írta erről: ”Igazán szerencsések azok, akiknek életrajzát nem hamisítják meg ellenséges, avagy túlzottan baráti kiegészítésekkel, vagyis ilyen balzsamozás nélkül, szellemes tollal és pontos elemzéssel örökítik meg az utókor számára. Csekélységemnek szerencsétlensége az, hogy oly sok oldalról és nyelven ködösítettek el: miért is későbbi életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében.” Később azt is írta, hogy művészetéről „határozott ítéletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha műveit „egybegyűjtve láthatják”. Zichy grafikai alkotásainak száma ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hányada – nemegyszer csak elkopott fényképről vagy nyomatról – ismeretes idehaza.« (Berkovits Ilona)

Az egyik legismertebb rajza:

De a napjainkhoz talán legillőbb látnoki alkotása :

Ajánlott olvasmány :

valamint regényesen :

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...