Scroll To Top

A konzumidiótizmus jegyében : Arcunk eltakarásával védekezhetünk a friss levegővel szemben ! (Sz.)

Az I. Bécsi Döntés – 1938 november 2.-án

Évfordulók, Kalendárium 2023. nov. 02.

Éppen ma 85 éve történt !

Az Első Bécsi Döntés évfordulóján minden magyarnak emlékeznie kell !

Egy szebb korban nemzeti ünnepet is ülnénk a Dél-Fölvidéken, amely természetesen magyar !
Néhány ezer éve az. Most meg százegynéhány esztendő után az lesz majd megint…
A görögök csaknem félezer évet, a zsidók meg csaknem kétezer évet vártak a saját szabad országukra.
Hát százegynéhányat akár mi is kibirunk… 

Az Igazságnak eljön az ideje. A sorstárs népek – görögök, bolgárok és arabok meg zsidók – pedig bizonyosan gőzerővel támogatnak majd bennünket az igazságot szomjazó törekvéseinkben… 

Lássuk csak ! Csehoszlovákia : A soviniszta cseh területéhség által összetákolt ország nemzetiségi viszonyai meglehetősen tót-barát módon (tót-propagandisztikusan) ábrázolva…

Nem csoda, ha egy ilyen internáci terror által támogatott tákolmány hamar és többször is szétesett…

Itt az ideje, hogy megint szétessenek és végül magyarrá olvadjanak az internáci barmolmányok !

1938 szeptemberében a Müncheni Egyezmény értelmében Németországhoz kerültek a cseh országrészek többségében német lakosságú határvidékei, azaz a Szudétavidék (29 ezer km², 3,4 millió lakos).

Azután diplomáciai kötélhúzás kezdődött a csaknem 20 éve megszállt magyar Fölvidék hazatéréséért…

„… Oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a magyar királyi kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” – Kánya Kálmán

1939 márciusában a maradék Csehszlovákia is darabokra hullott: a cseh országrészeket a németek Cseh–Morva Protektorátus néven bekebelezték a hitleri Harmadik Birodalomba (49 ezer km², 7 millió 1.). Ugyanakkor német bábállamként megalakult az első Szlovák Köztársaság (39 ezer km², 1940-ben 2,6 millió lakossal)… A Kárpátalja pedig végre hazatért Magyarországhoz (12 ezer km², 665 ezer lakossal).

1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés Magyarországnak ítélte a Fölvidék déli peremét, Szlovákia és a Kárpátalja döntően magyar lakosságú déli sávját (12 ezer km², 1,1 millió lakos). 

Csehszlovákia területi változásai 1938–39-ben…

A cseh terror alól 1939-ben fölszabadult az Észak-Fölvidék is vadonatúj „Szlovákia” néven… persze náci német bábállamként…

A szlovák sovinizmus és fasiszmus nagy virágkorában tombolt a nemzeti tót öntudat. A magyar koronához való ésszerű visszatérés helyett mennél nagyobb magyar földeket áhítottak kiszakítani maguknak… A mi kitanított tótjaink…

Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Felvidék…

Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által fölkért két döntőbíró, Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter 1938 Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.

Balról jobbra: František Chvalkovský, Galeazzo Ciano, Joachim von Ribbentrop, Kánya Kálmán

A magyar nemzet szégyene, hogy talján barátunk és jótevőnk, gróf Ciano szobra máig sem áll ! De még utcák sem őrzik a neve hírét, amíg máig népirtó, nemzetsírásó komcsik nevei tolakszanak mindenütt a látkörünkbe… És mi rendkívüli türelemmel tűrjük…
Pl. Budán ZSIGMOND KIRÁLY ÚTJA ma is egy internáci komcsi, Frankel Leó nevén szégyenkezik !!!
Az avítt kommunista utcanevek új keresztelőjénél Galeazzo Ciano neve kell derengjen az Első Bécsi Döntés fényében e napon, minden magyarnak…

A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.

Északnyugat-Magyarország terképe a hazatért Csallóközzel 1940-ben

A Trianonban elbitorolt területekből 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) jutott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, amiből 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa…

Cselényi József – Mindent vissza 

Mindent vissza!

Ipolyságon magyar zászló,
De még vár Komárom.
A pozsonyi sétatéri hív,
S a kassai várrom,
Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe
Jelszavunkat issza,
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vissza a szép Felvidékünk
Minden hegyét, völgyét.
Vissza a dús erdeinknek
Minden egyes tölgyét.
Folyóinkat, melyek vizét
A mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza,
Mindent, mindent vissza.

Vág völgyében magyar nóta
Száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még
Őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly, s a kis Hernád
Vize ma még tiszta
De piros lesz, ha nem kapunk
Mindent, mindent vissza!

E korabeli magyar nóta ma minden magyar gyermek alapdala kell hogy legyen ! Hiszen…
Gyáva népnek nincs Hazája !!!

A nóta értékét is visszaadja: Mindent vissza – Legyen úgy, mint régen volt – Cselényi József énekel…

A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt kitőrő örömmel fogadták fiainkat. 

1938 november 10.-én a Magyar Honvédség bevonul a fölszabadult magyar Losoncra…

Ajánlott olvasmány az előzmények jobb megértéséhez:

A LEGBÁTRABB VÁROS – 100 ÉVE

FÜLEK VÁRA MEGSZÁLLVA !

Fülek ( németül Fileck, tótul Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek az anyanyelve magyar…

Olvasói válaszlevél:

Kedves Laci. Tudod, mennyire foglalkoztat ez a kérdés, a trianoni határokon kívül a Felvidéken jártam legtöbbet.

Egyetlen mondat döntött abban, hogy 1945-ben miért nem tértek vissza az anyaországhoz (mert sokan így nevezték közülük is) a szlovákok. Benes megkérdezte egyiküktől: hol akartok ülni a béketárgyaláson, a győztesek vagy a vesztesek oldalán? Mert akkor lesz megint Csehszlovákia.
Hát lett, Benes dekrétumokkal, kassai kormányprogrammal.

Baráti üdvözlettel:  Leksi

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)