Scroll To Top

Magyarok vagyunk meg székelyek,
Kirekesztők kíméljenek !

KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN!

Krúdy Gyula ma is intő szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba […] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (1933)

E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett bájos-mókás derítő duettet!

Épp e napon, Enyészet (november) hava 20.-án született 1937-ben a kandúr hangja : Kupsa János… a későbbi Koós…

Koós (Kupsa) János magyar énekes, tréfász (humorista), színművész

Kupsa János néven született Oláhország (Rómánia) fővárosában a székely Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként 1937-ben. A család a már 19 éve oláh megszállás alatt álló Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk.

Származásáról így nyilatkozott: Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él. 

Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen
Gyergyószárhegy a templomdombról késő őszi (szülinapi) reggelen
Bethlen Gábor, Erdély fejedelme e reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit Gyergyó-Szárhegyen

Ha vörös oláh megszállás alatt is, de…
Koós János is ebben a székely környezetben nevelkedett…

Már ifjan zenész szeretett volna lenni, de édesapja így intette :
Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.

Mégis… Hofi Géza és Koós János kettecskén (duettesen) 1974-ben
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Dugonics
Dugonics
dec. 20.

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)