Föld (szeptember) hava 4.-én…
1552-ben e napon a muzulmánok bevették Szolnok Várát…
Ahmed Ali basa 40 000 fős serege ostromzár alá vonta a Szolnoki várat és az árulók (európai zsoldosok) segítségével be is vette.

A szolnoki vár 1552-es rézmetszeten. A háttérben álló Mátra hegyei tiszta időben valóban láthatók Szolnokról, csak éppen az ellenkező irányban…
1552 szeptember 4.-én Szolnok elesett az oszmánok, a muzulmánok kitörő örömére.

Ősömet, a hős Nyáry Lőrinc várkapitányt cserbenhagyták német, cseh és spanyol zsoldosai, így 50 hű hajdújával vállalt harcot a vár kapujában Ahmed Ali basa 40 000 fős serege ellenében…

Thermopülai… Leónidász ?! – Itt van a Magyar, aki túltett Rajta is !!! Szolnok ! 50 vitéz a 40 000 ellenében !!!
Az egri alkapitány, Mekcsey a következőket írta ekkor :
„…mindennap fejünkre várjuk az súlykot, mert immár Szolnokot is megadták az árulók.” (a nyugat-európai „harcosok”)
Nyáry Lőrinc török fogságba esett, és az isztambuli Héttoronyban raboskodott, ahonnan egy muzulmánná lett magyar, regőczi Huszár Imre csellel szabadította ki, akinek ezért hálából Ő több falut is adományozott.
De szép világ is volt !!! Nem ez az internáci trutymó timokrácia… meg a mai rongymagyar vinnyogás…
A maradék Szabad Magyar Országon bizonyosan gőzerővel zajlanak már a történelmi filmelőkészületek…
Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak meg életrevalónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban folyton jobbról, magyarabbról álmodtam)… De a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már a SZOLNOK 1552 filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan azt magam te(he)ttem volna…
Ajánlott olvasmány : Nyáry Pál : Egy magyar főúr és kora. (Budapest, 1938.)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...