Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Horthy Miklós – a bűnös város, Budapest fölszabadulása napján

Ma is tanulságos a Kormányzó Urunk beszéde, amelyet a magyarüldöző Vörös Terror eltakarítása nyomán, a Fővárosunk Fölszabadítása napján mondott, 105 esztendeje, éppen ezen a napon…

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös Budapestre…

Mai ésszel nehezen érthetőek azok az érzések, amelyekkel az Ország akkor a bűnös városhoz viszonyult, de álljon itt ízelítőül : Surányi Miklós – Bethlen – történetpolitikai tanulmányok

Erdély és a Felvidék megszállás alatt, az ország király és katonaság nélkül, a népköztársaság katonái — pfuj, ilyen fegyveres csőcseléket csakugyan nem akarunk látni! — csupa terror, gyász, nyomorúság, a házunkat magunk őrizzük revolverrel és vadászpuskával, a fehérneműnket elrekvirálták …
és elvesztettük Magyarország kétharmad részét.
De ez sem volt még minden.
Március 21.-én az államügyész kiment a fogházba
és onnan hozott új kormányt Magyarországnak.
Kezdetét vette a proletárdiktatúra.
A miniszteri székekben csavargók ültek, a Hungáriában prostituáltak voltak a lady patronesszek.

És… Egy elfelejt(et)ett plakát… mindennél többet mond az antimagyarokról… Mosakodnak ! 

MOSAKODNAK ! – A VÖRÖS TERROR MOSDATÓI MA IS KÖZTÜNK ÉLNEK ! – MOSAKODNAK !

Mindezen véres vörös mocsok után, a sikeresen honvesztő hazaárulás borzalmain túl…
Horthy Miklós, a Világháború győztes tengernagya hófehér paripáján jelképes értelmű volt…

Filmen is fönnmaradt ez az esemény a még néma Magyar Filmhiradó közreműködésével. A mai fölkonferáló szöveg maga is fölér egy hazaárulással, de a Vörös Terror bűnjeleként lefoglalt filmek tanulságosak :

Horthy Miklós beszéde
1919 november 16.-án, Budapesti Bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

… Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében…

A beszéd fönnmaradt eredetijét az antimagyar rasszista öncsövező (youtube) persze megint törölte…
Így csak kommentárral hallhatjuk e történelmi beszédet, amely a Fölszabadulás napján elhangzott…

https://www.youtube.com/watch?v=u5UmS7E1o6U&t=31s

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz…

A kirekesztők és a népünket máig szipolyozó idegenszívűek miatt e beszédet ma nem idézhetem eredeti hangján… Van azonban itt egy csaknem elfelejtett Horthy-köszöntő dal Kalmár Páltól !
Ezt érdemes ma dalolni :

De mi újság a ma is antihorthysta és antimagyar Vörös Szegeden ?! Ahonnan Kormányzó Urunk a bűnös főváros fölszabadítására indult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén… egy krisztusi korral az állítólagos rendszerváltás után…

Ellenben a vörös férgek rágják a Várost, ahonnan Ő fölszabadítani indult…

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat Szegednek meg a vörös mételynek a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak olyan szégyentelen agymos(lékol)ottak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is árulás és fortélyos félelem igazgat… hiszen van még Leyyebb
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a Magyarok Holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat végre !

Dr. Szabó László

Horthy Miklós szavai ma is érvényesek és időszerűek :

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet.

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése
A Horthy-korszak téves értékelése

Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – idézi Horthy Miklóst a kerek évfordulón a Magyar Hírlap Babucs Zoltán által jegyzett megemlékező cikke.

Horthy méltatása ellen ma tiltakoznak a homályos elméjű zsidó szervezetek… pedig hány fortélyos zsidavány köszönheti Hothy Miklósnak az életét !!! Ők tartották életben, mint megmentőjüket a portugál számüzetésében…
Önéletrajzok és visszaemlékezések ezrei őrzik ennek az emlékét, de a tudatlanság meg a gonoszság és a célzatos hazudozás nagy úr, az antikrisztus jelen évtizedeiben…

Ajánlott olvasmány :

André Kosztolany : Egy spekuláns bölcsessége

Olvasói válasz :

Lacikám!

Jó a logika, de a szegedi vörös terrornak van egy szépséghibája!

Nem vörös! De legalábbis csak nevében cocialista.

Apropó! Mi lett Újhelyi Spityu elvtárssal? Már ő is érzi, hogy nincs itt semmi coci párt, vagy van, csak rájött, hogy ő maga sem coci már?

Hiller bele van betegedve szegény!

Üdv!

Tápai Csaba, 2022

Ezt Márai szavaival válaszolom :

„A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.” Márai Sándor (1900-1989)

A 84 éves Márai 1984-ben pedig így fogalmazott a Naplójában: „A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett, képmutató, kapzsi jobboldali.”

Ezért is gyűlölik ma Őt oly tántoríthatatlanul a politikusbűnözőink és mindennemű hazaárulóink, és ezért nem is került méltó helyre máig sem a Magyar Irodalomoktatásban.

Olvasói levél :

Kedves László!

Hálás köszönet!
Úgy látom, hogy a háborúnak nincs erkölcse.

Kiváló tisztelettel és szeretettel:

                                          Vári István

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)