Jégbontó (február) hava 19.-én
1473-ban e napon született Nikolaus Kopernikusz (eredetileg Koppernigk / Coppernich) lengyel születésű csillagász, számtanász és közgazdász († 1543)

Nevéhez fűződik a Napközpontú (héliocentrikus) világkép kidolgozása,
mely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap és a Hold a Föld körül.

Főműve, a De Revolutionibus kéziratának eggy oldala

Szinte bizonyos, hogy az Ő szülinapja ihlette Gyalunk költeményét…
Éppen kerek 100 esztendeje…
Copernicus
Az égre néz és astrolabiummal
Számítja ki : mily messze s mily nagyok
A magasságban estenden kigyúlva
Reánk lenéző büszke csillagok.
Az égre néz és ő már tudva tudja,
Hogy gőgös földünk is csak csillag ott,
Ki pályáját örök törvényre futva
Szolgálja a királyi, ős Napot.
Az égre néz és lenn a földi lárma
Tovább zajong és dúl a háború
S az özvegy, árva mind oly szomorú.
Sok század tűntén thorni csillagászra
Jön thorni győző s míg a föld forog,
Túrják tovább komor vakondokok.
Copernicus – Először a Pesti Napló 1925 február 8.-ai számában jelent meg.
Majd közölte még a kolozsvári Ellenzék is 1925 március 1.-jén.


Ajánlott még :
KEPLER 450. SZÜLINAPJÁN
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...