Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

August Ludwig von Schlözer szülinapján

1735 Nap (július) hava 5.-én született August Ludwig von Schlözer német nyelvész-történész a sváb Gaggstattban.

Wittenbergben theologiával kezdte tanulmányait, majd a Göttingeni Egyetem tanáraként lett híres a Göttingeni Történettudományi Iskola jeles tagjaként.

Schlözer professzor újítása a Krisztus születésétől való visszafelé évszámozás. A Krisztus előtti évek…
Addig egészen homályos elképzelések uralkodtak és az évszámok egészen zavarosak voltak…

August Ludwig von Schlözer használta először a Sémmi vagy hellénkedőbben Szemita nyelvek kifejezést arra a nyelvcsaládra, amelybe az arám(i), az arab meg a héber, sőt az ez utóbbi kettőnél jóval jelentősebb múltú phoiniki (föníciai) majd ennek leányzata, a pún nyelv is tartozott…

Noé fia Sém ( héberül שֵׁם ) nevéből képezte e nyelvcsalád nevét. A koiné görögben a Geneszisz (Γένεσις) könyvében Szém ( Σήμ ) iratban szerepel.

E nyelvek elterjedése az ókorban a Közel-Keleten :

S(z)emita nyelvek az (Kr. u.) első században – látható az arámi óriási területi (és kulturális) fölénye is…

Jól látható például, hogy Jézus működésének fő helyén, Gálíl aljában arámiak éltek és nem héberek…
Megismerték Jézust a beszédéről, ezért is kívánták a halálát az „idegennek” a zsidók…

A pongyola Galilea, helyesebben latinul Galilaea, illőbben görögül Galilaia (Γαλιλαία), héberül haGálíl (הַגָּלִיל), ill. Gálíl ha-gójim azaz ’Gálíl(aia) , az idegen’ (mert ’nem zsidó’), arabul pedig al-Dzsalíl (الجليل‎).
Gálíl vidéke volt a Megváltó evangeliumi működésének fő színtere is. Akkoriban zsidó (még) nemigen lakott ott, így a zsıdók gúnyolták is az ő hitük szerint „pogány” Gálíl(alja)-belieket.
Sajátos arámi tájszólással, azaz arámájá (ܐܪܡܝܐ‎) nyelven beszéltek, így Jézü(s)t és a tanītványait a zsidók könnyen fölismer(het)ték a beszédükről. Kirekesztő módon meg is vetették Őket érte. A mai Gálíl-Galilaia legnagyobb része a két ezredév után újraalapītott Izraelhez tartozik; – talán nem is véletlenül – az első modern zsidó gyarmatosītó telepesek itt hozták létre a kibucaikat a kereszténység bölcsejét (el)héber(es)ítendő…


Alaposabb és pontosabb bontásban a sémmi nyelvek elterjedési köre :

Majd úgy alakult mindez mára, hogy eltűnt ez ősi nyelvek fele… Egy ilyen ma már nehezen behatárolható ősi sémmi nyelvből ered a mürrha neve is…

Mára már a fasiszlám terrorban… Többek között kihalófélben van a Megváltó nyelve is !!!

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!
ISTENEM, ISTENEM, HÁT ERRE TARTOGATTÁL!

Jézus szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve? Minthogy arámiak között, arámi nyelven térített, vélhetően ezen a nyelven is jegyezték le… de van-e erre bizonyíték ?

August Ludwig von Schlözer professzor a családalapításban sem volt hétköznapi ember. Johann Georg Röderer (1726–1763) professzortársa lányát vette feleségül, akitől 5 gyermeke született. Legidősebb gyermeke, Dorothea 1770-ben született, és korának legszebb és legtanultabb asszonya hírében állott, 1787-ben az egyetemen doktori fokozatot is nyert. (Ez nőként akkoriban igen szokatlan volt.) 

Schlözer professor a nejével meg öt gyermekével, legnagyobb Dorothea leánya a földgömbbel

August Ludwig von Schlözer 1809 szeptember 9.-én húnyt el Göttingenben.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)