Pénzbírság, mert magyarul írsz

A telefonszolgáltatók pénzbírsággal sújtják azokat, akik magyarul, azaz magyar ékezetes betűkkel írnak sms-eket.

Ha angolnak hazudod magad és letagadod, hogy szíved szerint használnád az á, ó, ő, ú, ű, í betűket, azaz csak angol karaktereket használsz (max még tán az é, ö, ü elmegy) akkor egy max 160 karakteres sms-ért 1 db sms árát fizeted. Ez így teljesen korrekt.
Viszont ha csak egyetlen egy karaktert is használsz a fent említett – á, ó, ő, ú, ű, í – magyar ékezetes betűk közül, máris a háromszorosát fizettetik veled. Egyet az sms-ért, a dupláját ráadásként pedig a szemtelenségedért, hogy magyar földön magyar betűket mersz használni.

Az  á, ó, ő, ú, ű, í karakterek használata esetén egy sms-ben max 70 betűt használhatsz, a szokásos 160 helyett!!!

Persze értem én, hogy máshogy kell kódolni az üzeneteket ha használod ezeket szokatlan(!) betűket, és ez bizony nagyon megdrágítja a továbbítását. Csakhogy a mai digitális adatátvitel idején jól tudjuk, hogy bár a rendszer kiépítése sokba került, annak az árát már rég megkeresték. Nem kizárt, hogy a mobilkommunikáció önköltségi árában a számlák kinyomtatása és postázása jelenti a legnagyobb tételt. Nem hihető, hogy a mobil társaságok belerokkannának vagy nagyon megéreznék, ha egy árban mennének a magyar betűk az angollal.

Magyarán (csak így szemtelenül ‘á’ betűvel írva) ez így diszkrimináció. Magyar földön magyar betűkért több mint dupla árat fizetni…

Persze van pár alternatív megoldás, ha mégiscsak kiderül, hogy rettentő drága dolog a magyar betűk használata.
– Sms-ezz angolul – így legalább idegen nyelvet is gyakorolsz
– Három sms árából már feladhatsz egy postai levelet is, abba meg akár japán kandzsikat is írhatsz
– Beadhatsz egy javaslatot a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy töröljük el a magyar ékezetes betűket és írjuk át a korábbi verseket, regényeket erre az új telekom-os magyarra
– …

Aztán persze lehet, hogy alig van pár ember rajtam kívül, aki szereti rendesen kiírni a betűket ha már egyszer magyarul ír… bár ez esetben is elgondolkodtat az elv maga… magyar betű magyar földön…

Apáti János
Forrás: http://www.tanit.hu/penzbirsag-magyarul-irsz

Lapunk nem támogatja a magyarság jobbágysorba sűllyesztését.
Így természetesen más véleményen vagyunk!
Másságunk lényege: A mindenkori magyar kormányt kell rászorítani – mert az (lenne) a dolga –, hogy mindenkoron a magyar érdeket védje! Tehát: Vagy államosítjuk a meglévő rendszert, vagy kiépítjük a sajátunkat.
Ezt minden felelős vezető tudja. Ha nem tudja, nem is lehet „felelős”, de vezetőnek sem méltó!
Ha pedig nem cselekszik, hát a társadalom feladata, hogy rászorítsa, vagy eltakarítsa!

Dr Sz L

Ábrándosabb olvasóink figyelmébe ajánljuk:

1991. december 31-én a Magyar Posta szolgáltatási területének három részre válása után jelent meg Magyarországon, mint távközlési szolgáltató a Magyar Távközlési Rt., rövidített nevén a Matáv. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt.
A váltás 1993. július 1-jén következett be, amikor hatályba lépett a távközlési törvény.
Kiírták a Matáv privatizációs pályázatát, melynek célja a Matáv részvényeinek kiárusítása volt. A szerződést 1993. december 22-én kötötték meg, melynek értelmében a Matáv tulajdonosa 30,1%-ban a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium lett, 875 millió dolláros vételár ellenében.

A koncessziós pályázatot követően 1994 februárjában megszülettek a helyi távközlési társaságok.
A privatizációs folyamat során a MagyarCom a Matávban megszerezte a többségi tulajdont. A 1995. december 22-ei hatállyal aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett.
Magyarul: kevesebbért jutottak a második részhez és a többséghez, mint az első tulajdon-harmadhoz.
A Matáv kiárusítása (privatizációja) a közép- és a kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, és egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Lásd: Magyar Telekom – Wikipédia

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...