Scroll To Top

A modern demokrácia a korrupció terrora ! (Sz.)

linder béla szülinapján

1876-ban e napon született linder béla.
Páratlanul aljas életművével a 20. századi magyar hazaárulás mintaképévé lett.
A magyar Délvidék sikeres hazaárulója nem múló érdemeket szerzett a jugoszláv állam létrejöttében.
Munkássága hozzájárult a Délvidék ethnikai piszkolgatásainak előkészítéséhez, így linder béla közvetve (vagy közvetlenül  is?) a Délvidéki Holokausztért is felelős. A rác kommunisták által elkövetett rémtettek ma is bűntetlenek! A halálbakínzott és lemészárolt százezer délvidéki magyar lelke ma is a megváltásért sikolt. A Délvidéki Holokauszt túlélőinek kárpótlása 70 esztendő után sem kezdődött meg…

A Délvidék legsikeresebb hazaárulója, linder minden tettében következetesen magyarellenes volt. Ezt a tőlünk hatalmas területeket elorozó Jugoszlávia meg is hálálta. Díszsírhellyel jutalmazta. Az egész életén át gerinctelen, sunyi, délszlávoknál sündörgő linder köztük is élte le „menekült”-ként toprongy életének maradékát…

Marad utána örök égő sebként fogalommá lett neve: linderbéla„, és a nevéből antimagyarkodásával érlelten gennyedő fogalom, a linderkedés„… – a kicsinyes hazaárulás váltóneve (szünonümája).

Egy sikeres hazaáruló – a Délvidék hazaárulójának története röviden:

Az őszirózsás forradalom idején linder béla politikai karrierje személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt : vezérkari ezredesből hirtelen hadügyminiszter lett 1918. október 31.-én, és két nap múlva esküt tett a népkormány”-ra.

Ekkor (november 2.-án) hangzottak el a vörös nyakkendőt viselő, ittas linder hírhedt mondatai: „Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni…” és Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!

1918 végén a fölforgató nemzetiségeink élén linder béla romba döntötte az ezeréves magyar hagyományt, hogy megteremtse a proletariátus zsarnokságát és Magyarország területe 3/4-ének idegen megszállását.

Ugyanilyen vészterhes időkben Törökországnak atyja lett Kemál pasa, aki éppen ellenkező fölhívással fegyverkezve visszahódította egész Kisázsiát, ahol a török (állam)határok ma is messze túlnyúlnak a török népességi határokon! Nekünk meg linderbélák jutottak, akik az Ezeréves határainkat is elkótyavetyélték… elkártyolták…

Dilettantizmusa miatt november 9.-én a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak mint a béketárgyalások előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter. E minőségében  Belgrádban a fegyverszüneti megállapodást a Kár(ty)olyi Mihály-kormány nevében linder béla írta alá november 13.-án Živojin Mišić vajda, a rác (szerb) hadsereg főparancsnoka mellett.

Tehát a teljes Délvidéket a megszálló rácoknak ő adta át 1918 végén. Addig idegen katona a lábát nem tette a magyar Délvidékre!

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) idején a hadügyi népbiztosság bécsi katonai megbízottja.

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) bukása után a Pécsi Szocialista Párt tagjaként 1920. szeptember 23.-án a rácok által megszállt Pécs polgármestere lett. A választásokról a magyar keresztény pártok távol maradtak, így egyedül a szocialisták szavazták meg őt vezetővé.

Az 1921. augusztus 14-én megalakult és 8 napot megért Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság egyik vezetője lett, de a „kikiáltás”-kor már Belgrádban tartózkodott, a rác (szerb) kormány beavatkozása érdekében, hogy az újonnan kikiáltott köztársaság (a szénbányákkal és a DGT vasútvonalaival együtt) a szerbekhez legyen csatolva!!! A menekülő bolsevisták a délszláv csapatokkal 1921. augusztus 19.-én hagyták el három vonattal a fölszabadított Pécset az újonnan megalakult Jugoszláviába.

Linder Jugoszláviában maradt élete végéig. Úgy a királyi Jugoszlávia, mint a titói Jugoszlávia megbecsülte, halálakor a hatóságoktól díszsírhelyet kapott. Hazaárulónak díszsírhely idegenben!

A Délvidékre látogató kirándulóknak érdemes beiktatni a Délvidék elveszejtőjének sírjánál egy rövid megemlékezést… Hőseinkre dicsőséggel emlékezünk, de árulóinkat sem feledhetjük egy percre sem!

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)