Tisztelt Somorjai Ferenc!

Azzal a céllal írok Önöknek, hogy érdeklődjek, van-e lehetőségem arra, hogy spanyol nyelvű idegenvezetést vállaljak?

2016. februárjában diplomáztam turizmus-vendéglátás szakon a Metropolitan Egyetemen. Erasmus programmal fél évet Barcelonában tölthettem 2014 tavaszán, ahol teljesen elvarázsolt a spanyol kultúra. 2015 nyarán ismét Spanyolországban próbáltam szerencsét, immáron, mint recepciós gyakornok a Roquetas de Mar partján fekvő négy csillagos szállodában. A spanyol világ iránti szerelmem nem szűnt meg azóta sem, hiszen az Erasmus Student Network önkéntes csapatának vagyok aktív tagja, ahol rendezvények-programok szervezésével és napi szintű kapcsolattartással gazdagítjuk és segítjük az ide érkező Erasmusos hallgatók életét.

Spanyol utazásaim kapcsán, akár hosszú, akár rövid időtartamú utat tettem, mindig ügyeletem a hely minél alaposabb megismerésére. Idén májusban ismét útnak indultam Spanyolországba két hétre, ahol Madridba érkezvén azonnal egy free tour-on találtam magam. Az idegenvezetést rendkívül színvonalasnak és kreatívnak találtam, hatalmas élményt nyújtott. Saját magam által szervezett utam következő állomásai Segovia, La Granja de San Ildefonso, Granada, Córdoba és Toledo voltak. Kirándulásom során bőszen gyűjtöttem a térképeket és halmoztam a turisztikai információkat, így igen gazdag és tartalmas útban lehetett részem. Szegedre visszatérvén megfogalmazódott bennem, hogy itthon is legalább ekkora élményt nyújthatnék az ide érkező spanyol turistáknak.
Levelemmel azért fordulok Önökhöz, hogy látnak-e potenciált a spanyol nyelvű kreatív történelmi gyalogos túrák megvalósítására? Szenvedélyem a spanyol nyelv, szeretném Szegedet alaposabban megismerni. Lelkesedésemmel és kíváncsiságommal abszolút lehetőséget látok arra, hogy az ide érkező spanyol turistáknak maradandó élményt szerezzek gyalogos túrák levezényelésén keresztül.

Az egyetem tevékenységén és az Erasmus programon keresztül egyre több spanyol fordul meg Szeged városkájában, és a fesztiválokon is az a tapasztalható, hogy ez a szám egyre csak nő.
Kérem, válaszukkal segítsék tanulási és tájékozódási lehetőségeimet.

Üdvözlettel:
Földes Sára

Kedves Sára!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Idegenvezetői ambícióival javasolom, hogy keresse föl az országos hálózatú utazási irodákat, de nem sok fantáziát látok benne, mert minél többet tanulsz, minél többet tudsz, minél jobban dolgozol, annál kevesebb munkát kapsz.
1993-ig még én kaptam a legtöbb csoportot a helyi utazási irodáktól (IBUSZ, COOPTOURIST, VOLÁNTOURIST, EXPRESS, Szeged Tourist, mert a visszatérő vendégek név szerint ragaszkodtak hozzám.
Miután megjelent Csongrád megye és Szeged útikalauzom, féltékenységből két évig nem kaptam idegenvezetést a Szegedi Idegenforgalmi Hivataltól (a feleségem se).
Millenniumi Magyarország és Budapest útikönyvem kiadása után, a Bokros-csomagra hivatkozással megszűntették munkaviszonyomat a Deák Ferenc Gimnáziumban.
Amióta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 2010-ben megíratta velem a Románia tankönyv Erdély részét, egyetlen erdélyi utam sincs. Jobbára félművelt, könyveimből készülgető, útközben olvasgató guidék, kis csajok viszik a csoportokat, olykor összecserélve a települések sorrendjét (a buszsofőrök mesélik). 2013-ban jelent meg Magyarország útikönyvem ötödik kiadása, mire föl 2014 óta egyetlen tanítási órám sincs, míg 2010-ben még négy oktatási intézményben heti 52 volt. Igaz, levélben tájékoztattam a médiát és az illetékes minisztériumot a Szegedi Felnőttoktatási Gimnáziumban folyó vaskos korrupcióról; hogy rendre képesítés nélküli, szép mellű, kerek fenekű kollegináknak adták oda a művészettörténet és ország-ismeret oktatását, akik az általam írt tananyagokból készülgettek. Az iskola nem sokkal később fiktív hallgatók felvétele, okirat-hamisítás, csalás miatt bezárt, a fiktíven beiratkozott kollégák azóta maradéktalanul elhelyezkedtek, egykori igazgatónk továbbra is igazgatóként és a város kulturális bizottságának tagjaként szónokol a közgyűlésben (EZ A MAI MAGYARORSZÁG).
Mára egyetlen helyi utazási irodától sem kapok idegenvezetést, csoportot, magamat reklámozom (melléklet), amilyen referenciával talán már egyetlen magyar idegenvezető sem rendelkezik. E hónapban jelenik meg London, Prága, második Bécs útikönyvem és jövő hónapban kezdek hozzá Barcelona, majd Róma megírásához, az egyik hazai könyvkiadó felkérésére.
Az utazási irodák úgymond megbízással, „bizalmi kapcsolat” alapján (gondolj, amit akarsz) alkalmazzák idegenvezetőiket, a tudás másodlagos.
A mai idegenvezetők inkább csak reklámozási, tolmácsolási és adminisztrációs feladatokat látnak el, internetről letöltött szövegeket olvasnak föl, meg irodájuk egyéb „elvárásainak” tesznek eleget.
Általában elterjedt trükk, hogy összeszedetik velük a belépőket, amiről számlát kell vinniük megbízóiknak. Az út látnivalóinak ismertetése helyett az idegenvezető nagyrészt pénzbeszedéssel, pénzváltással, kvízjátékok értékelésével és egyéb adminisztrációs tevékenységekkel foglalkozik, kalauzként, dülöngélve járja az utasteret. Ha nem tudja visszaadni az adott objektumot kihagyó útitárs pénzét, úgy tovább folytatja a pénzváltást, immár a városnézés rovására is. Nincs könnyű dolga, mert aprópénzt az iroda sem fogad el. Amelyik idegenvezető ezt nem szívesen teszi, kiesik a pikszisből. Ennyi.
A legszomorúbb, hogy a hitvány idegenvezetők miatt egyre kevesebb vendég tart igényt az idegenvezetői szolgáltatásra, jóllehet a turisták kulturális igénye is sokat halványodott. A kilencvenes évek még inkább látnivalókra kíváncsi értelmiségi útitársát felváltotta az újgazdag, kikapcsolódni, feltöltődni vágyó, kényelmes, tunya figura, aki a pálmafás, homokos tengerpartokat, a szállodai szolgáltatásokat, wellnesst, jakuzzit, vásárlást, kávézást részesíti előnyben és „megmondja”, hogy pénzéért az idegenvezető miről beszéljen.

Üdvözlettel: Somorjai Ferenc

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

Szerkesztőségünk természetesen az olvasói levelekkel való egyetértés, vagy egyet nem értés jogát mindenkoron fönntartja.