Helyreállítják a Bögözi református templomot. A 67 éves oláj megszállás után – szokatlan jó példaként – csonkamagyar kezdeményezésre az oláj kormány is támogatja a Kárpát-medence őslakosainak örökségmentő tevékenységét. Az EU persze nem ad hozzá pénzt, hanem csakis mi, többszörösen kifosztott magyarok, de ezúttal a magyar tagokkal is erősebb oláj kormány is megnyitja Erdélytől gazdag tarsolyát.

Teljesen felújítják és restaurálják az erdélyi Hargita megyében Udvarhelyszék egyik legszebb építészeti emlékét, a Bögözi Református Templomot. A XII. századi eredetű, falfestményekkel és festett kazettás mennyezettel díszített templom javítására félmillió eurót juttat a kulturális és örökségvédelmi minisztérium. A jövő héten kezdődő, többlépcsős és több hónapos tervezetben a tetőzettől a templomkertig minden megszépül. Reméljük, hogy szakértő (műemlékvédelmi szakmérnök) is lesz a közelben. Kár lenne, ha a „felújítás” több kárt okozna, mint hasznot, ahogy az mostanában pl. Szegeden történni szokott. (Lásd pl. Dugonics tér Rektori Palota királylátta „Ferenc József lépcső”-jének szétverése „felújítás” címen.)

Bögöz területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra is bukkantak. A Pagyvan-tetőn újkőkori (neolith) leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.

Nevét először az oklevelekben 1333-ban Bugus, majd 1334-ben Buguz alakban említették, 1486-ban (szemtelen pestiesen mekegő) Begez, 1505-ben azonban már (illendőbb szögediesen és tisztösségösen ögető) Bögöz néven írták. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban a 16. század közepéről származó 6 jelből álló rovásos freskófölirat található.

(MTI- fotó: Haáz Sándor)

A népies szómagyarázat a falu elnevezését a bő és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek. Egy másik népi szófejtés (etymologia) alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.

Bögöz Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott az oláj megszállás előtt. 1910-ben 1112 lakosa volt. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 oláj (román) volt.

Bögöz falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13.-14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma a falfestményeiről és rovásos maradványáról nevezetes. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában. A legvalószínűbb megfejtése: ATYAISTEN.

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány: László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Restaurálnák a bögözi templom freskóit (Krónika, 2010 jún. 11.)

Félmillió euró a bögözi templomnak (Hargita népe – Udvarhely)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...