Valljuk és hirdetjük:
Magyar ember kártyázzon magyarul !

A Magyar Kártya mint austro-hungarikum az egész monarchiának kedvelt játéka volt.
Ma már ez is nemzeti örökségünk szerves része.

Székes fővárosunkban, Pesten, a Kazinczy utcában áll az a ház, amelyben Schneider József 1836-ban a Magyar Kártyát megalkotta. (Budapest VII. kerület Kazinczy utca 55.)

Ebben a házban működött Wichmann Tamás sokszoros kenus világbajnokunk fogadója is, mely idén a bajnok betegsége miatt végleg bezárt. Tudomásunk szerint a ház nem áll védelem alatt, így e nemzeti szempontból igen fontos ingatlan sorsa most kétséges.

Ezúton kérjük a támogatók segítségét, még mielőtt az „ingatlanfejlesztők” áldozatául esik nemzeti örökségünk e hangulatos színfoltja. Alább a képen (a Kazinczy utca végén) bújik meg a „modern” monstrumok fenyegető árnyékában…

A Magyar Kártya 182 éve ad hazafias önérzetet még a játék óráiban is nemzettársainknak honn, vagy akárhol száműzetve is a nagyvilágban.

Alapítványunk, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen vállalja e házban a kártya múltját és jelenét bemutató műintézmény kialakítását. A Magyar Kártya Háza – mely már igen régóta kívánkozik ez elárvult házba – nemzedékeket hozhat össze új meg új játékokat és ismereteket is adva örökül a látogatónak. Az elfeledett hungarikumot új életre keltő interaktív múzeum nemzetünk méltóságát növelve külföldi látogatóknak is érdekes tanulságul szolgálhat majd.

Minden gyermek és ifjú számára hasznos lehet – társadalomromboló kütyü-függőség helyett – e társas játék, e régi-új szellemi „hüvelykujjtorna” megismerése. Mint orvos, bizonyossággal állíthatom, hogy a kártyajáték még az öregkori elbutulással – a magyaregészségügyre egyre nagyobb terheket rovó betegséggel – szemben is ütőképes „orvosság” lehet, egyúttal a széthullóban levő nemzedékeket is összekötheti újra.

Csak egyetlen szép példaként a hatvanhatozással – Csizmadiáné, Kati ajánlása szerint – nagymamák taníthatják unokáikat számolni játszva a Magyar Kártyával…

Az ulti ma már új virágkorához bontogatja bimbait, fölfutó reneszánszát éli…

Helyi kártyaversenyek is vannak vidéken a mai napig. A Csonka-Magyarországnak többségében megmaradt Észak-Bácskában, Bácsalmás-Madaras-Katymár térségében például a sváb kártya-hagyományokat ápolandó kláber-versenyeket szervez Vicsek János mentőápoló és köre. Ennek is otthont adhatna országos keretek között az ország szívében a Magyar Kártya Háza.

Vannak azonban olyan játékok is, mint pl. a Jászság tanyavilágában máig is élő hülü, – a Tömörkény István által is emlegetett hühü változata – melynek nincsen ily pártolója, így már a kihalás szélén tántorog… Ezek megmentésében is eljár majd a Magyar Kártya Háza.

A Magyar Kártya Háza kártyajátékaink újratanításának is kedves otthona lehet, ahol a legszédültebb külföldi turistát is megtaníthatjuk legalább „csablecsacsizni”…

A Magyar Kártya két évszázadát bemutatni hivatott interaktív múzeum a Magyar Kártya Házában nemzetünk és támogatóink, azaz mindannyiunk büszkesége lehet majd…  

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség Alapítvány

alapító

2018. Mindenszentek napján

A 100 esztendős Magyar Kártya – a Kossuth Rádió műsorán okt 20.-án.

Idén jelentettük meg a Magyar Kártya éppen 100 esztendős Hadsegélyző Kártya változatának ámítógépesen fölújított pontos mását.

E kártyával játszottak a lövészárkokban magyar katonáink, akik sohasem vesztettek, hiszen a Nagy Háború végén idegen bakancs nem tapodta Hazánk földjét.

A háborút osztrákok, németek vesztették el; majd a békét pedig az antant ügynökei árulók, csalók nyerték meg… – Méltán lehetünk büszkék száz év múltán is hőseinkre!

E kártyával játszottak a szeretteik, az aggódó otthonmaradottak, akik vásárlásukkal is támogatták hőseink túlélését…

Hazafias célzattal indítjuk útjára százévesen e kártyát, de ezúton üzenünk hadat a digitális játékokkal való tömeges népbutításnak is. Aki kártyázik, az társaságban játszik, míg a (virtuális) kütyük egész tömegek társadalmi elszigetelődését és végletes, beteges függőségét okozzák.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...