Európa szívéből
A húsvéti ünnepökre követköző péntök az Ebijesztő Péntök.
Dugonics András, királyi oktató a MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820-as (halála utáni) kiadásában „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: “ El ért az Eb ijesztő Péntekre.”
Dugonics András (Vasárnapi Újság, 1859. július 31.)Magyarázatul írja: „Húsvét után a’ leg első Pénteket a’ Magyarok eb ijesztő Pénteknek mongyák. Erre hamar el jutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmúltt negyvennapi bőjtre érkeztek”.
Dugonics András Szöged szülötte, a szögedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem rektora.
Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökerös (radikális) alakja volt, aki a végletökig kerülte a nem magyar szavak használatát, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az egyetlen “somma” (összeg) szón kívül műveiben nincs idegön kifejözés.
A Budai Egyetem szögedi rektora.
Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemözte: „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”
Az Ebijesztő Péntök föltámadása és egészségössen erősödő hagyományőrzésünk reményében
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
Ajánlott olvasmány: Dugonics András: MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820.
valamint
Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
