Európa szívéből
A Kárpát-medence népeinek táncai elevenednek meg a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című produkciójában július 13-án, és 14-én , amelyet a Kossuth-díjas Novák Ferenc állít színpadra
Háromszáz táncos, köztük száznegyven gyerek mutatja be a Kárpát-medence népeinek esküvőhöz kapcsolódó szokásait és táncait a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című produkciójában, amelyet Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus rendezésében mutatnak be pénteken.
Novák Ferenc „Tata” – ahogyan az egész országban ismerik – évtizedek óta rendszeres vendége a fesztiválnak. Az első alkalommal, 1970-ben a Vitézi ének című előadást koreografálta a Fogadalmi templom előtt, és ezt követően hosszú éveken keresztül dolgozott nyaranta a Dóm téren, hiszen ő volt a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetője. Bátyai Edina, a fesztivál igazgatója tavaly nyolcvanadik születésnapja alkalmából – mintegy ajándékként – kérte föl a Kossuth-díjas koreográfust az idei néptánc produkció megrendezésére.
A produkció keddi közönségtalálkozóján Novák Ferenc elmondta, hogy Hegyen-völgyön lakodalom címmel először 1972-ben rendezett előadást a Dóm téren, hatalmas sikerrel. A Szegedi Szabadtéri Játékokon ez volt az első dramatizált néptánc produkció, amelyet a következő években még több másik követett.
Az új darab nyitójelenete egy gyermeklakodalom, melyet a Szeged Táncegyüttes csaknem száznegyven növendéke ad elő. Őket hazai, valamint szlovák, román, horvát együttesek követik, a szerb táncokat pedig a deszki Bánát Néptáncegyüttes művészei hozzák el a Dóm térre. A nézők megfigyelhetik, hogy az évszázadok során hogyan hatottak az együtt élő népek táncai egymásra.
A Násznagyot alakító Novák Péter szerint – aki már a szintén édesapja által rendezett 1983-as produkciókban is részt vett – egy lakodalomnak megvannak a szokásai, ennek ellenére nincs két egyforma lagzi, így van ez a szabadtéri előadásokkal is.
A művész elmondta: ajándéknak tartja, hogy édesapjával, édesanyjával, Foltin Jolánnal és nővérével, Novák Eszterrel dolgozhat együtt a tiszta, eredeti folklóranyagra épülő táncművön.
A magát alapvetően prózai színésznek tartó Csuja Imre – akit Novák Ferenc csak született vőfélyként emlegetett – elárulta: a próbákon a táncosokat meglátva kezdetben szorongott, még az otthonról hozott lépéseket is elfelejtette. Ennek ellenére a népszokásokat felelevenítő, olykor humoros vőfélyrigmusok mellett a tánc is szerepet kap majd produkciójában.
Csuja Imre a nézőknek elmesélte, hogy egy alkalommal „élesben” is kipróbálta a vőfély szerepét. A Jászai-díjas, érdemes művészt néhány esztendeje a lakását felújító kőműves kérte meg, hogy helyette vegyen részt vőfélyként egy esküvőn és lagzin.
.
SzereposztásVőfély:CSUJA IMRE
Násznagy:
Énekmondó:
Menyasszony:
Vőlegény:
Közreműködnek:
Bihari János Táncegyüttes, Vasas Művészegyüttes, Szeged Táncegyüttes, Nosztalgia Népitánc Együttes, Délikert Napsugár Táncegyüttes, Deszki Bánát Néptáncegyüttes, Osijek 1862 Horváth Kulturális-Művészeti Egyesület (Horvátország), Železiar Folklór Együttes (Szlovákia), Muresul Állami Művészegyüttes (Románia), Kaláka Néptáncegyüttes (Románia)
Koreográfusok
FOLTIN JOLÁN
HORVÁTH CSABA
LENGYEL SZABOLCS
MAKOVINYI TIBOR
STOLLER ANTAL
Művészeti munkatársak
BABOS KÁROLY
FOLTIN JOLÁN
GOMBOS ANDRÁS
HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR
NEUWIRTH ANNAMÁRIA
NOVÁK ESZTER
TANÁCS ISTVÁN
Rendező koreográfus
NOVÁK FERENC
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
