Kókányolják a mocsárláz gyógyszerét, ezzel edzik a kórokozót.
Nem félreértés: Ember ellen edzik és tenyésztik a kórokozót. A legdöbbenetesebb a dologban, hogy ezen emberiség ellenes tevékenységükkel még busásan is keresnek. Gyógyszergyárak. Modern népirtók.

Valószínűleg Megalexandrosz, azaz Nagy Sándor hozta el hódításai mellékes eredményeként a mocsárlázat Európába. Ezzel lassú hanyatlásnak is indította ősei klasszikus hellén, és saját hellenisztikus világát.

Ősidőkben úgy hitték, hogy a mocsarak kóros kigőzölgése okozza a mocsárlázat, váltónevén váltólázat, betegesen meghonosodott talján nevén pedig a maláriát. Olaszul „mal aria” annyit jelent, mint ‘rossz levegő’. Csak az 1800-as évek legvégén ismerte föl az Indiában élő brit orvos, Ronald Ross, hogy szúnyog csípése (és az azáltal terjedő kórokozó) terjeszti e kórt, és nem a „malária”, nem a „rossz levegő”. 1902-ben orvosi Nobel-díjat is kapott szúnyogirtó indulatáért.

A terjesztő az Anopheles szúnyogrend számos tagja. A vérszomjas rend 460 tagjából több, mint 100 faj képes terjeszteni az emberi mocsárláz, a malária kórokozóját, de csak 30–40 faj az, amely rendszeresen terjeszti azt.

A mesterkélten fabrikált görög (rendszertani) név jelentése: „haszontalan”!
A görög αν (an) fosztóképzőt követő όφελος (ophelosz) jelentése ‘haszon’.

A mi kis kárpát-medencei „Haszontalan pöttyöstollú”-nk (Anopheles maculipennis-ünk) nálunk is sok kárt okozott, míg a kórokozót nem sikerült hazánkból kitakarítani a szúnyog brutális (DDT-s) irtásával. Azóta is isszuk (pl. a hazai tejben) a DDT-t. Akad persze ország, ahol ennél sokkal többet is lenyelnek… Mocsárláz helyett – modern világ – itt a rákkeltő méreg!

A legsúlyosabban fertőzött területeken az Anopheles gambiae a fő vérszívó. Főszerepet visz máig is a mocsárlázlények (Plasmodium) leghírhedettebb tagjának, a „Sarlós mocsárlázlény”-nek (Plasmodium falciparum) terjesztésében, ezzel évente körülbelül egy millió (két-három magyar megyényi) ember halálát okozva a világon.

Sarlós mocsárlázlény – évente egy millió halálos áldozat! És a döbbenetes történet csak most kezdődik!
A BBC híradása szerint minden harmadik mocsárláz-orvosság csalás. Hamisítvány! Egyszerűen nem gyógyít. Egyszerűen hiányzik belőle a hatóanyag, mert kispórolták, elcsalták. A szegény tudatlanoknak „gyógyszer”-ként eladták!

A szakértők megvizsgálták hét mocsárláz-gyógyszer 1500 mintáját hét dél-kelet-ázsiai országból, és úgy találták, hogy a minták egyharmada gyönge hamisítvány. Tudnivaló, hogy ezek az alacsony-hatóanyagtartalmú, hamis gyógyszerek okozzák az ellenálló (rezisztens), vagyis edzett kórokozók törzseinek elszaporodását és ezzel a valódi gyógyszerek egyre gyakoribb sikertelenségét is…

További 21 Szahara-melléki afrikai országból származó több, mint 2,500 gyógyszerminta hasonló eredményt mutatott.

A szakértők az egyik vezető nyugati tudományos szaklap, A Lancet (Infectious Diseases) hasábjain már „ébresztő”-t harangoztak.

Az USA-ban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) kötelékében a Fogarty International Center kutatói arra figyelmeztettek, hogy az adatok nagyobb földolgozottsága még ennél sokkal súlyosabb helyzetre is fényt deríthet. A legtöbb esetet a „gyógyszercégek” valószínűleg nem is jelentik, vagy nem a megfelelő hatóságnak, hogy titokban tartsák (saját „sikertelenségük”-et).

Kínában és Indiában – a világ lakosságának egyharmadának hazájában és vélhetőleg a gyógyszerhamisítások jelentős részének forrásában – egyetlenegy nagyobb gyógyszervizsgálatot nem folytattak még ezügyben – mondották.

A kór vezető kutatója, Gaurvika Nayyar hangsúlyozta, hogy 3,3 milliárd ember él ma a mocsárláz kockázatával, amely ma a Föld 106 országában tenyészik otthonosan. Évente 655 000 és 1,2 millió közöttire tehető a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) fertőzés okozta halálozás. – nyilatkozta – A megbetegedések és a halálozások számának nagyobb része elkerülhető – megelőzhető és kezelhető – lenne megfelelő, hatékony szerek helyes alkalmazásával.

A gyógyszeradagolások ellenőrzése teljesen megoldatlan. A csalások és hamisítások büntethetősége pedig legfeljebb csak megnevetteti a haszonélvezőket, a – részben közvetett – népirtások telhetetlen sápszedőit.

Azt pedig nem feledhetjük, hogy az emberi kapzsiság és nemtörődömség eredményeként fokozódó Föld-melegedés eredményeként egyre több ország fog a jövőben veszélyeztetetté – a mocsárlázlények kedvelt meleg élőhelyévé – válni. A tömeges turizmus pedig egyre könnyebben robbanthat is ki járványokat a jövőben. Míg a veszélyeztetett területek szaporodnak és az egyre edzettebb kórokozókkal védekezési esélyünk egyre fogy, némelyek mesés hasznokat fölöznek a tömegek szenvedésén. Érdemes végiggondolni, hogy az ellenálló törzsekkel kitenyésztésével mindannyiunk életét veszélyeztetik…

A hátborzongató népirtás bábmesterei a háttérben vígan és mesés gazdagságban élnek a milliók halálán. Évente százmilliók szenvedésén és néhány millió halálán. Egészen pontosan csak a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) okozta mocsárlázban évente 200 millió ember kínján és egy millió ember halálán…

Át kell értékeljük a népirtás fogalmát! A hamisító cégek, a „gyógyszergyárak” tevékenysége ugyanis kimeríti a szándékos, a mulasztással, sőt a tervezett busás haszon érdekében elkövetett csalással való népirtás fogalmát.

Izgatott érdeklődéssel várjuk a felelősök, vagyis a tömeggyilkosok mihamarabbi fölkutatását és felelősségre vonását. Még mielőtt újabb milliók halnak meg jövedelmező tevékenységük mocsaras árnyékában…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány:

Third of malaria drugs ‘are fake’

By Michelle Roberts
Health editor, BBC News online

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...