Mihucz Viktor Gábor, a Kémiai Intézet adjunktusa nemrégiben az Alkímia Ma ismeretterjesztő sorozat keretében „Lesben álló molekulák„ címmel tartott előadást arról, milyen egészségügyi kockázatok érhetik a modern irodaházakban dolgozókat, hogyan mutathatóak ki a levegőben található szennyező anyagok, és hogyan zajlott az ezek vizsgálatát célul kitűző uniós OFFICAIR elnevezésű projekt az elmúlt három évben.

Miről szól az Alkímia Ma előadássorozatban Ön által bemutatott OFFICAIR-projekt?
A projekt központi témája a levegőminőség és a korszerű irodaházakban dolgozók egészségügyi és komfortérzete volt. Az előadáson bemutatott vizsgálatokat az OFFICAIR elnevezésű uniós pályázat keretében végeztük el, amely 2010 novemberében indult el, és amelyet a University of Western Macedonia koordinált. Magyar részről az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpontja vett részt benne, emellett további 13 kutatóintézet működött közre Európa-szerte. A projektet finanszírozó Európai Bizottság számára fontos volt, hogy az egész Unió reprezentálva legyen a pályázatban, ezért részt vettek intézmények Dél-, Észak- és Nyugat-Európából egyaránt, bár Közép-Európából csak mi magyarok működtünk közre. Az összesen 13 intézet közül nem mindegyik végzett helyszíni mintavétellel egybekötött levegőkémiai méréseket, ez ennél összetettebb pályázat volt, ahol nemcsak a beltéri levegőminőséget és a komfortérzetet vizsgáltuk, de célunk volt új légszennyező anyagok azonosítása is.

Abból indultunk ki, hogy a modern kor városi embere ideje 90 százalékát épített környezetben tölti, és ebből is nagyon sokat a munkahelyén. Napjainkban a globális felmelegedés miatt szükségessé vált az energiatakarékos épületek létrehozása, amilyenek a korszerű irodaházak is. Ezek zártak, csökkentett természetes légcsere jellemző rájuk, bent légkondicionálás működik és így várható, hogy a kültéri légszennyeződés hozzájáruljon a beltéri levegőminőséghez. Ehhez még vegyük figyelembe a rengeteg fénymásolást, de kibocsátanak illékony szerves vegyületeket, illetve aldehideket még a puha fából készült bútorok, padlószőnyegek, festékek, lakkok, légfrissítők, takarítószerek is, sőt maguk a dolgozók is dezodorok, parfümök és egyéb kozmetikumok használatával. E légszennyező anyagok reagálhatnak például a fénymásolás során keletkező ózonnal – a felmérés célja az volt, hogy meghatározzuk, pontosan milyen koncentrációban vannak jelen ezek az anyagok a beltérben, illetve az, hogy új légszennyező anyagokat azonosítsunk.

Milyen vizsgálatokat végeztek?
Ez az ambiciózus pályázat összekötötte a kémiát a foglalkozás-egészségüggyel, és ezért részt vettek benne több szakterület dolgozói, foglalkozás-egészségügyi kutatóintézetek orvos munkatársai is. Először fel kellett mérni az épületek műszaki állapotát. Ehhez először egységes kritériumokat dolgoztunk ki, például hogy a vizsgálandó irodaház 10 évnél ne legyen régebbi építésű, működjön benne légkondicionálás, megfelelő számú ember dolgozzon benne és építéséhez nem használtak például azbesztet vagy ólmot, az épületen belül tilos legyen dohányozni. Ezután az előzetes válogatás után végeztünk egy online kérdőíves felmérést a dolgozókkal, amelyben többek között arra kérdeztünk rá, hogy vannak-e olyan egészségügyi panaszaik, amelyek a beltéri levegőminőséghez köthetőek. Ezt követően leszűkítettük a kört, országonként átlagosan három-öt épületre, ahol kémiai vizsgálatokat is végeztünk, legvégül pedig egy-egy helyszínen orvosi vizsgálatoknak is alávetettük a dolgozókat. Ezek során főleg úgynevezett stressz-markerek jelenlétére voltunk kíváncsiak. Ezenfelül kül- és beltéri szállópor respirábilis frakcióját gyűjtöttük és jellemeztük.

Hogyan szűkítették le az épületek körét?
Huszonnégy épületet választottunk ki, amelyek műszaki szempontból mind megfeleltek volna, ezekben végeztük el a kérdőíves online felmérést. Ezután rangsoroltunk az épületeket műszaki állapot, a válaszadók száma és a kapott válaszok alapján, majd ezután következett az, hogy személyesen újra felvettük a kapcsolatot minden potenciális épület üzemeltetőjével, bérlőjével. Tapasztalataim szerint mindegyik fél együttműködő volt, egyszer sem volt olyan problémánk, hogy egy irodaház nagyon jó lett volna a szempontjaink alapján, de elutasításban részesültünk volna.

Milyen eredmények születtek?
Mivel a pályázat most zárult csak le, az eredmények kiértékelése még folyamatban van. A szakmai jelentés hat hónapon belül készül majd el. Annyi biztosan látszik már most, hogy az általunk vizsgált illékony szerves vegyületek, aldehidek koncentrációja, melyekre létezik hazánkban beltérre definiált határérték is, nem éri el az egészségügyi határértékeket. De olyan vegyületek koncentrációját is meghatároztuk, amelyekre jelenleg még nincs meghatározott egészségügyi határérték – az Európai Bizottság éppen a mostani vizsgálati eredmények alapján dönthet esetleg úgy, hogy határértéket kell-e meghatározni. Olyan vizsgálat volt ez, amelynek a termését csak sokkal később arathatjuk majd le. Ugyanakkor a már említett beltéri respirábilis szállópor esetén a King’s College munkatársaival először végeztünk olyan vizsgálatot, mellyel ennek az emberi szervezet tüdő hámfolyadékát károsító potenciális képességét határoztuk meg.

Milyen gyakorlati haszna lehet a vizsgálatoknak?
Szerintem az lenne a legjobb, ha eljutnánk oda, ahová a francia partnerek. Franciaországban minden építőanyag, bútoralapanyag, pác, lakk, festék kap egy címkét, ami azt mutatja, hogy mekkora az illékony szerves vegyületek emissziója – olyasmi ez, mint nálunk az energiaosztályt jelző címke a hűtőkön. Ezek alapján az irodaházakat tudatosan építhetnénk és rendezhetnénk be. Azt szeretnénk elérni, hogy Európa minden országában egységes elvek, standardok legyenek érvényben az irodaházak építése és minősítése terén. Az Európai Bizottság tudományos és kutatási ügyekért felelős biztosának és az EP-képviselőknek tavaly októberben Brüsszelben mutattuk be az OFFICAIR-pályázat eddig elért kutatási eredményeit, és ez a bemutató igen sikeres volt.

Önök hogyan kerültek a kutatásba?
Az Unió azokat az együttműködési projekteket részesíti előnyben, melyek erősítik a tagállamok közötti kohéziót. Mi figyeljük az ilyen nemzetközi együttműködési pályázati felhívásokat, de egyébként is nemzetközi szakmai találkozókon való részvétel kapcsán gyakran kialakulnak az intézmények között szakmai együttműködések, amelyek révén aztán akár közösen pályázhatnak is. Ezért is nagyon fontos, hogy a kutatási eredményeinkkel megjelenjünk a nemzetközi szakmai konferenciákon, megismertessük ezeket és ezek révén is újabb együttműködéseket teremtsünk. Volt már néhány partner, akiket ismertünk a mostaniak közül, de a többiekkel is hatékonyan együtt tudunk működni, rendszeresen voltak szakmai találkozások, megbeszélések. A pályázat egyik nagy pozitívuma egyébként, hogy a méréseket harmonizált szempontok szerint építettük fel és végeztük el. Hogy a kémiai mérések összehasonlíthatóak legyenek, a különféle vegyületek vizsgálatát külön intézetek végezték. Központi laboratóriumokat neveztünk ki az adott légszennyező komponensekre, mert ha a méréseket mindenki a saját készülékeivel végezte volna, az eredmények nem lettek volna megfelelően összehasonlíthatóak a kisebb-nagyobb eltérések miatt. Az összevethetőség miatt volt fontos a központok kinevezése, volt ilyen illékony szerves vegyületekre, aldehidekre, nitrogén-dioxidra, és a miénk volt például az ózon mennyiségi meghatározása és a belélegezhető (respirábilis) szállópor vizsgálata, kémiai jellemzése.

Forrás: www.elte.hu/hir

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...